A vállalkozói tulajdonságok
Kiből lehet sikeres vállalkozó? - merül fel ismétlődő jelleggel a kérdés. A helyes válasz: bárkiből. Ha ezt meg lehetne előre mondanunk, akkor egészen egyszerűen nem lenne ételme az egésznek. Természetesen nincs rá pontos recept.
A vállalkozók személyiségjegyeinek feltárására több kutatás irányult, ám ezek a kutatások nem jutottak egyértelmű eredményre a vállalkozói jellemvonásokat illetően. Egyszerűen túl sok különböző jellemvonást azonosítottak, nem alakult ki egységes álláspont a legmeghatározóbb tulajdonságok tekintetében, azaz egzakt módon definiált „checklist" nincs ezen a területen sem.
Ezen főszabály ellenére az e téren végzett kutatások közelítőleg meghatározzák azokat a tulajdonság- vagy képességhalmazokat, amelyek birtoklása esetén talán megalapozottabban lehet vállalkozást indítani, vagy már működő cégbe beszállni. Nyilván a jobb „tulajdonság-alapról" induló vállalkozók vélelmezhetően (nagyobb eséllyel) sikeresebbek lesznek, mint kevésbé kedvező helyzetben lévő társaik. Bygrave az alábbi tíz pontban foglalta össze a sikeres vállalkozó tulajdonságait.
- Álomépítő: vízió a jövőről, a vállalkozás által elfoglalt helyről - a vállalkozókban megvan az a képesség, hogy ezt valóra is váltsák;
- Határozottság a döntéshozatal területén: a vállalkozók gyorsan hoznak döntéseket, és ez a gyorsaság fontos szerepet játszik a sikerben.
- Végrehajtó: határozott tenni akarás jellemzi őket, hogy a döntéseket végre is hajtsák;
- Teljes elkötelezettség, melyet nem adnak fel a nehézségek láttán;
- Önfeláldozás, megfeszített munka, sok esetben feláldozva akár családot, barátokat az üzlet érdekében;
- Megszállottság saját tevékenységük iránt, ami nagyon hatékonnyá teszi őket a termék értékesítése során;
- Részletekre figyelés: a vállalkozó ügyel minden fontos részletre különösen az indulásnál és a növekedésnél;
- Önállóság, függetlenség: nem akarnak másoktól, egy munkáltatótól függni, inkább saját kezükben tartják sorsuk irányítását;
- Sikerorientáltság, mely nem feltétlenül profit formájában jelenik meg, sok esetben a profit csupán mérőfoka a vállalkozás sikerének, nem pedig a vállalkozó végső célja;
- Tulajdon-, hatalom- és döntésmegosztás: a vállalkozó képes arra, hogy a vállalkozás sikerében kulcsfontosságú személyekkel megossza tulajdonát, hatalmát és az ehhez tartozó döntési jogosítványokat.
Egy másik megközelítés szerint a kompetenciák három nagy csoportja kapcsolatban áll a vállalkozói készséggel (1.1. táblázat).
1.1 táblázat vállalkozói készséggel kapcsolatos kompetenciák
CSELEKVÉS ELŐTT | |
1. Kezdeményezés | Cselekvés mielőtt megkérnek, avagy utasítana annak megtételére. |
2. Magabiztosság | Megmondani másoknak, hogy mit kell tenniük. |
MEGVALÓSÍTÁS | |
3. Meglátni és kihasználni a lehetőségeket | Rendkívüli lehetőségek megragadása új vállalkozás beindítására és finanszírozás, terület, támogatás stb. megszerzése. |
4. Hatékonyság elérése | Olyan utak keresése és megtalálása, amelyek segítségével gyorsabban kisebb költséggel végezhetőek a tevékenységek. |
5. Magas minőségű munka végzése | Magas minőségű vagy jobb minőségű termék vagy szolgáltatás előírására vagy értékesítésére mutatkozó igény. |
6. Szervezett tervezés | A nagyobb feladatok alfeladatokká történő bontása, legetséges akadályok előrejelzése, alternatívák mérlegelése. |
TÖBBEK IRÁNYÁBA TÖRTÉNŐ ELKÖTELEZETTSÉG | |
7. Elkötelezettség a munka irányába | Személyes áldozatot kell hozni, vagy rendkívüli erőfeszítéséket kell tenni a munka elvégzése céljából. |
8. Az üzleti kapcsolatok fontosságának felismerése | Barátságos kapcsolatokat kell kialakítani a vásárlókkal, s személyek közötti kapcsolatokat úgy kell tekinteni, mint alapvető üzleti erőforrás. |
Az általános tulajdonságok mellett sokkal nagyobb jelentőséggel bír az a tény, hogy elkülöníthetőek az ún. „vállalkozói" és „menedzseri" képességek, az előbbihez társítva a velünk született - tehát öröklött és így nem befolyásolható - képességeket, az utóbbihoz pedig a tanulható és egyben fejleszthető képességeket. Nyilvánvaló módon az alábbiakban ismertetett tulajdonságok nem garantálják, hogy valaki sikereses vállalkozó lesz, inkább csak egy ideál-tipikus profilt rajzolnak meg.
Általában igaz megállapítás, hogy a vállalkozás indítása idején inkább a vállalkozói tulajdonságok bírnak nagyobb jelentőséggel, míg a fejlődés, növekedés fázisában egyre hangsúlyozottabbá válik a menedzseri jellemvonások szükségessége. Kevés olyan tulajdonság képzelhető el, amely nem befolyásolja valamilyen mértékben egy vállalkozás sikerét. Ennek ellenére azonban összegyűjthető a szükséges feltételek egy csoportja, melyek valamilyen szintű létezése nélkül meglehetősen nehéz hosszabb távon sikeres vállalkozási tevékenységet folytatni.
Timmons a „potenciális vállalkozókat", azaz az embereket a fenti tulajdonságok alapján négy csoportra osztotta (1.1. ábra).
1.1 ábra A potenciális vállalkozók tipizálása menedzsment képességek és kreativitás
Feltétlenül fel szeretnénk hívni a figyelmet a későbbi részben ismertetésre kerülő ún. „menedzseri tulajdonságokra", amelyek a kutatások alapján tanulhatóak és gyakorlással jobbára elsajátíthatóak. Ezért a menedzseri kompetenciák bővítése javarészt szorgalom és odafigyelés kérdése, gyakorlatilag korlátlanul bővíthetőek az ilyen tulajdonságok.
Ez jó közelítéssel úgy képzelhető el, mint az élsportolók esetében a teljesítmény. Az egyik összetevő az adottságok (amelyek leginkább genetikailag kódoltak), míg a másik összetevő a szorgalom, a kitartás, az edzés. Különböző kombinációkban létrejöhet azonos teljesítmény. A vállalkozások világában is meglehetősen hasonló a helyzet, a vállalkozói kompetenciák jobbára veleszületett adottságok, illetve a gyermekkori szocializáció során alakulnak ki, míg a menedzseri képességek tanulással (edzéssel) tetszőlegesen javíthatóak.
Azzal együtt, hogy a vállalkozói kompetenciákkal kapcsolatos szakirodalom rendkívül különböző megközelítésekben tárgyalja ezt a témát, véleményünk szerint a gyakorlatban az alábbi legfontosabb vállalkozói képességek létezését érdemes mérlegelnie minden vállalkozni kívánó személynek:
- Kalkulált kockázatviselés és kockázatmegosztás: triviális, hogy a vállalkozó hajlandó és kénytelen is kockázatot vállalni, de ezt ésszel teszi. A közhiedelemben gyakran megjelenik az a vélemény, hogy a vállalkozók kockázatkereső emberek. Kevés butább gondolat létezik: pontosan a profit érdekében tolerálják a feltétlenül szükséges kockázatot, és mindenképpen törekszenek a bizonytalanság csökkentésére.
- Tolerancia a bizonytalanság, stressz és a kudarc iránt: e tulajdonságok megléte tűnik talán a leginkább elengedhetetlennek egy vállalkozás hosszú távú működéséhez. A bizonytalanság a vállalkozás kezdetekor jelentkezik élesen, míg a stressz konstansnak vehető, a kudarc lehetősége az összes döntés potenciális következményeként fenyeget. Nyilván, akik ezt nehezen, vagy rosszul élik meg, azoknak nem igazán javasolt napjainkban a vállalkozói létforma, mert akár az egészségük is rámehet...
- Önállóság és kezdeményezőkészség: az üzleti döntések meghatározó hányada főszabályként korlátozott információbázison és „visszafordíthatatlanul" történik. Akik képtelenek gyakran, gyorsan és határozottan lényegi döntéseket hozni, nem igazán alkalmasak vállalkozónak. Még határozottabban: vállalkozóként kizárólag akkor nézünk hátra, ha múltbeli hibáinkból tanulni szeretnénk. A „mi lett volna, ha másként döntök" típusú gondolatok csak a kellemetlenségek fokozására alkalmasak.
- Kreativitás és innovációs képesség: nem szabad elfelejtenünk, hogy igazából a sikeres vállalkozás alapköve, valamilyen új egyedi megoldás létrehozása, kidolgozása, adaptálása. Ezért az önálló gondolatokkal bíró emberek jobb esélyekkel indulnak... Megjegyzendő, hogy ez a jellemvonás már nem feltétlenül az öröklött kategóriában található, hanem „tanulható", vagy ha nem is tanulható, de bizonyos módszerekkel viszonylag hatékonyan fejleszthető.
Alapvető hiba szokott lenni, hogy a szakmai felkészültséget és a vállalkozói kompetenciákat összekeverik. Attól, hogy valaki jó kutató, oktató, vagy sportoló még egyáltalán nem biztos, hogy alkalmas vállalkozások indítására és működtetésére.
A szükséges tulajdonságok egy másik csoportját a menedzseri, üzleti képességek alkotják, amelyek inkább az eredményes operatív működtetéshez szükségesek. Természetesen már az ilyen tulajdonságok létét is érdemes mérlegelni, még a vállalkozási tevékenység megkezdése előtt. Ezen a területen olyan szerteágazó ismeretekre van szükség, mely egy átlagos kisvállalkozó számára elrettentő erővel bír: nem létezik, hogy egy személy az összes képesség birtokában legyen. Ezek jobbára tanulható képességek - tehát oktatják megfelelő intézményekben - másrészt akár a szakértelem hiányát pótolják az adott terület specializált tanácsadói is. Továbbá a már megszerzett munkahelyi rutin többek között pontosan ezeket a kompetenciákat bővíti folyamatosan, így az ilyen jellegű tudásbázis folyamatosan bővül. A legfontosabb tulajdonságoknak a következőket találtuk.
- Menedzsment (működtetési) képességek: problémamegoldás, döntéshozatal, vezetési ismeretek, emberekkel való bánásmód, team-munkára való képesség, ellenőrzési rendszer kiépítése, munka- és teljesítmény-értékelési rendszer felállítása.
- Marketing képességek: alapvető piaci ismeretek, piacbefolyásolás és a fogyasztók ismerete.
- Pénzügyi képességek: alapvető pénzügyi ismeretek, finanszírozási lehetőségek, cash-flow elemzés.
- Működési, technikai képességek: termék, szolgáltatás előállítás, technikai háttér ismerete, beszerzési források felkutatása.
A személyes tulajdonságokon belül is különösen fontos az utóbbi néhány évtizedben még jobban felértékelődött ún. kapcsolati tőke. Ezzel a rendkívül érdekes kérdéskörrel kapcsolatban komoly kutatások folynak, de jelen tananyagban még a konkrét definiálására sem vállalkoznánk (nyilván nem is ez a célunk). Nagyon praktikusan: minden egyes embert körülvesz a saját formális és informális kapcsolati hálója, amely személyenként eltérő. Értelemszerűen minél kiterjedtebb és minél sűrűbb az a háló, attól „nagyobb kapcsolati tőkét" jelent ez a birtokosa számára. (több minden tud elintézni, több lehetőséghez jut hozzá, több információ birtokosa stb.). Ez az induló vállalkozások esetén két dolgot eredményez. Egyrészt rövidebb távon már a kezdeti „önvizsgálat" során érdemes végiggondolni, hogy milyen kitüntetett fontosságú elemek vannak a saját hálónkban, amelyekre esetleg támaszkodhatunk a későbbiekben (versenyelőnyt jelenthetnek számunkra). Másrészt hosszabb távon tudatosan törekedni kell a kapcsolati hálónk folyamatos bővítésére. A vállalkozás indításánál kiemelt fontossággal bír a kapcsolatrendszerünk, mind a potenciális vevők, mind a partnerek, mind vevők, szállítók esetében.
Sportolóként, de különösen sportvezetőként általában az ember kiterjedt, ráadásul szakmai alapon (is) szerveződő kapcsolati hálóval bír. Ezért a saját sportágában indított vállalkozások esetében ilyen téren biztosan versenyelőnyökkel bír a „nem sportágból való" versenytársakkal szemben.
Látható, hogy napjaink vállalkozóinak számos különféle tulajdonsággal kell bírniuk, hogy hosszabb távon is működőképes és eredményes vállalkozásokat hozzanak létre. A kívánatos tulajdonságok megléte azonban csak szükséges, de nem elégséges feltétele az üzleti sikernek. Legalább ilyen fontos a vállalkozás megkezdésére történő alapos felkészülés, és a lehetőségek feltérképezése. Nem szabad elfelejtenünk: ahhoz, hogy piacra tudjunk lépni, (és ott is tudjunk maradni) alapjaiban véve semmi mást nem kell tennünk, mint valamiben jobbnak lennünk, mint a már ott tartózkodóak.