A „mi lenne, ha…” típusú elemzések
Amikor egy beruházási javaslattal foglalkozunk, akkor a nettó jelenérték becslését az általunk készített cash flow előrejelzések alapján végezzük el. Ezen alapeset megvizsgálását követően át kell tekinteni a jövőre vonatkozó különböző eltérő feltételezések hatását a becsléseinkre: azaz különféle forgatókönyveket kell készítenünk. Az alapeset mellett minimálisan általában két másik forgatókönyvet készítünk: egy pesszimista és egy optimista változatot. A „mi lenne, ha..." típusú elemzéseknek többféle változatát ismerjük: az érzékenységi elemzést, a forgatókönyv elemzést és a szimulációt.
Az érzékenységi elemzés a legegyszerűbb fajtája a „mi lenne, ha..." típusú elemzéseknek. Ekkor egyetlen kulcsfontosságú paraméter hatását vizsgáljuk abban a tekintetben, hogy mennyire érzékenyen reagál a beruházás nettó jelenértéke a paraméter értékének megváltozására. Ilyen kulcsfontosságú paraméter lehet:
- a piac nagysága,
- a piaci részesedés,
- az eladási ár,
- a beruházás egyszeri ráfordításai,
- a változó és fix költségek növekedése,
- a kivitelezési idő elhúzódása, vagy
- az üzemelési idő lerövidülése
- a beruházás maradványértéke a hasznos élettartam végén.
Az érzékenységi elemzés pozitívuma, hogy rávilágít azokra a változókra, amelyekre a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a becslésünkben szereplő nettó jelenérték különösen érzékenyen reagál egy változóra, akkor ezen paraméter értékét rendkívül gondosan kell előrejelezni, esetleg jobban el kell mélyednünk a változó értékét meghatározó tényezők feltárásában.
Tegyük fel, hogy egy beruházási javaslattal összefüggésben az alábbi adatok állnak rendelkezésére a beruházás nettó jelenértékét illetően egy-egy kulcsfontosságú paraméter különböző értékeinél:
| Paraméter | A paraméter értéke | Nettó jelenérték a paraméter különböző értékeinél (millió Ft) | ||||
| Pesszimista | Alapeset | Optimista | Pesszimista | Alapeset | Optimista | |
| Eladási ár, Ft | 65.000 | 75.000 | 80.000 | -25,0 | +150,2 | +211,2 |
| Piaci részesedés, % | 7 | 11 | 15 | -93,2 | +150,2 | +441,2 |
| Változó ktg., Ft/db | 43.000 | 40.000 | 32.000 | +5,3 | +150,2 | +400,5 |
| Fix ktg., millió Ft | 173 | 162 | 143 | -52,1 | +150,2 | +112,1 |
Látható, hogy a kulcsfontosságú paraméterek közül a piaci részesedés változására reagál a legérzékenyebben a nettó jelenérték, célszerű tehát minél pontosabban becsülni az elért %-os piaci részesedést. Az is megállapítható az adatokból, hogy a változó költségek változására is érzékenyen reagál a nettó jelenérték, ám még a pesszimista becslés mellett is pozitív a nettó jelenérték.
Az érzékenységi elemzés fontos hátránya, hogy az egyes változók hatását elszigetelten vizsgálja, holott ezen tényezők a legritkábban változnak egymástól függetlenül. A forgatókönyv (vagy: szcenárió-) elemzés mint a következő vizsgálati módszer, kiküszöböli ezt a hiányosságot, mivel több tényező egyidejű megváltozásának hatását vizsgálja a nettó jelenérték alakulásával összefüggésben. Ezen módszer abból a szempontból is általánosabbnak tekinthető az érzékenységi elemzésnél, hogy általában többféle (minimálisan általában ötféle) forgatókönyv összeállításán kell alapuljon. (Természetesen a változatok számának további növelésével az elemzés kezelhetetlenül elbonyolódhat.) Az elemzést célszerű a legrosszabb forgatókönyvvel kezdeni, ugyanis ez rávilágít a beruházás nyomán előálló nettó jelenértékek minimumára. Ha a különböző forgatókönyvek alapján kiszámított nettó jelenérték legtöbbje pozitív, akkor megerősítést kapunk a beruházási javaslat elfogadásához. A forgatókönyv elemzés hasznos, mert segít, hogy megbecsüljük egy beruházás potenciális kimeneteleit, arra azonban nem ad választ, hogyan értékeljük ezeket a kimeneteleket.