Az eredménykimutatás tartalma

Értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni az adott időszakban értékesített vásárolt készletek (áruk) és a saját termelésű készletek (termékek), valamint a nyújtott szolgáltatások vevők által elismert számlázott eladási árát.

Az árbevétellel szemben szükségképpen megjelenik az a ráfordítás, amibe került (amennyiért előállítottuk, illetve amennyiért megvásároltuk) az értékesített készlet, szolgáltatás. Az előző alfejezetben már említettük az összköltség és forgalmi költség szemléletet.

Az első esetben ráfordításnak az időszak összes költségét tekintjük függetlenül attól, hogy az annak megfelelő teljesítmény értékesítésre került vagy sem, a második esetben viszont ráfordításként csak azokat a költségeket mutatjuk ki, amelyek az értékesített teljesítményekhez kapcsolódnak függetlenül attól, hogy az előállítás melyik időszakban történt. Nyilvánvaló, hogy a kétféle ráfordítás csak abban az esetben egyezik meg, ha az időszaki értékesítés és az időszaki termelés azonos (tehát pontosan azt adjuk el, amit az időszakban előállítottunk), ellenkező esetben a kétféle ráfordítás összege nem fog megegyezni, így az eredmény is el fog térni. Eredményt viszont csak az értékesítéshez kapcsolódóan lehet kimutatni, ennek tökéletesen megfelel a forgalmi szemléletű eredménykimutatás. Viszont az összköltség szemlélet esetében ez automatikusan nem teljesül, hiszen lehetséges, hogy előállítottunk olyan terméket, amelyet ugyanabban az időszakban nem értékesítettünk, vagy fordítva, olyan terméket értékesítettünk az időszakban, amit nem az időszakban termeltünk. Ezekkel az eltérésekkel korrigálni kell az összköltség szemléletű eredményt!

Nézzünk erre az előző fejezetben már bemutatott példát: 4 terméket állítottunk elő (összesen 100 költséggel), 3 terméket értékesítettünk, 90 áron. A forgalmi szemléletű eredmény, ahogyan azt már ismerjük: 90 - (100/4*3) = +15. Az összköltség szemléletű eredmény logikája szerint az eredmény 90 - 100 = -10, ami eltér a forgalmi szemléletű, helyes eredménytől, ami várható is, hiszen ráfordításként mutattuk ki annak a terméknek a költségét is, amit előállítottunk, de nem értékesítettünk. Az eredményt tehát ki kell igazítani azzal a költséggel, ami olyan termékhez kapcsolódik, amit nem adtunk el. Ezt a helyesbítő tételt nevezzük aktivált saját teljesítménynek. Esetünkben ennek összege +25. Ez alapján az összköltségszemléletben is helyes eredményt tudunk kimutatni: 90 - 100 + 25 = +15.

Vegyük észre a két logika közötti számszerű összefüggést: ha az időszak költségéből levonjuk az aktivált saját teljesítményt, akkor az időszaki értékesítés költségét kapjuk. 100 - (+25) = 75, ami nem más, mint a 3 eladott termék költsége. Természetesen a helyzet fordítva is előállhat, olyan terméket adhatunk el az időszakban, amit az előző időszakban állítottunk elő. Ebben az esetben összköltség szemléletben nem kerül be a ráfordítások közé (hiszen nem az időszakban állítottuk elő, így ezzel kapcsolatban erőforrás-felhasználás, tehát költség sem jelentkezett) annak a terméknek a költsége, amit most adtunk el, de korábban állítottunk elő. Ez úgy lehetséges, hogy az előző időszakban megtermelt, de akkor el nem adott termék költségével az előző időszak eredményt növeltük, amivel most (az eladás évében) csökkenteni kell.

Folytassuk a minipéldánkat: a következő időszakban 3 terméket állítottunk elő, de 4 terméket adunk el (eladjuk azt is, ami az előző időszakról megmaradt), egyebek változatlansága mellett az eredmény a következőképpen alakul:

Forgalmi szemlélettel nincs különösebb gond: (4*30) - (4*25) = +20

Összköltség személet esetében: (4*30) - (3*25) = + 45. Jól látható, hogy az egyik termék csak bevételt okozott, ráfordítást nem, ami abból adódik, hogy a többletként eladott terméket nem az időszakban állítottuk elő. Ezzel tehát korrigálni az eredményt: + 45 - 25 = + 20. Ezzel mindkét szemléletben azonos eredményt kapunk.

Térjünk vissza az eredménykimutatás tartalmához! Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni az anyagjellegű költségek összegét, valamint az eladott áruk beszerzési értékét. Az anyagjellegű költségek tartalmát az előző alfejezetben már megismertük. Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) a kereskedelemben fordul elő, ahol az értékesítésre kerülő készletet nem a vállalat állítja elő, hanem azt értékesítésre kész állapotban vásárolja meg, majd változatlan formában értékesíti.

Ügyeljünk tehát arra, hogy az anyagjellegű költségek és az anyagjellegű ráfordítások nem azonos tartalmat hordoznak! (anyagjellegű költségek + ELÁBÉ = anyagjellegű ráfordítások)

Személyi jellegű ráfordítások a személyi jellegű költségek között elszámolt összegeket tartalmazza, az értékcsökkenési ráfordításként pedig az értékcsökkenési leírás összege jelenik meg.

A forgalmi szemléletű eredménykimutatásban ettől eltérő a ráfordítás szerkezete. Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésű készletek és nyújtott szolgáltatások közvetlen önköltségét, valamint az értékesített áruk beszerzési árát. Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét (raktározás, reklám, piackutatás stb.), valamint az igazgatási, irányítási költségeket kell szerepeltetni.

Az egyéb műveletek között számos, különböző tartalmú esemény hatását mutatjuk ki. A legjellemzőbbeket a 3.1 táblázat tartalmazza.

3.1. táblázat Az egyéb művelek

A pénzügyi műveletek szerteágazó és gyakran igen összetett tevékenységeket, eseményeket tartalmaznak. Ennek a jegyzetnek nem célja, hogy teljes körű áttekintést adjon ezekről a műveletekről. A következőkben csak vázlatosan mutatjuk be ennek a részeredménynek a szerkezetét, felvillantva a legáltalánosabb elemeket.

3.2. táblázat Pénzügyi művelek

A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete, amelyek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A következőkben bemutatunk néhány olyan eseményt, amelyet a rendkívüli tételek között kell elszámolni.

3.3. táblázat Rendkívüli bevételek és ráfordítások

A mérleg és az eredménykimutatás a vállalatok éves beszámolójának alapvető részeit képezi.