Skip navigation

Az ATL marketingkommunikáció

A marketingkommunikációs eszközöket alapvetően két csoportra osztják: ATL (above the line - vonal feletti) és BTL (below the line - vonal alatti) eszközökre. Az ATL a klasszikus eszközök csoportja, amikor azt mondjuk „reklám" többnyire az ATL eszközökre gondolunk. Ezekre jellemző, hogy széles tömegekhez szólnak, ehhez médiát (tömegmédiumokat) használnak fel, és általánosabb, nem személyes, terméket és szolgáltatást népszerűsítő üzenetet hordoznak.

Az ATL reklámüzeneteket az alábbi reklámhordozó médiumokon lehet megjeleníteni:

  • Napilap: Rugalmas, gyorsan frissíthető médium, ami sok emberhez jut el, és regionálisan célozható, viszont általában elveszik benne a hirdetés a sok tartalom, és a kevésbé jó nyomtatási minőség miatt.
  • Magazin: Kifejezetten jól célozható, elég pontosan meghatározható olvasótáborral, hosszú élettartammal és viszonylag magas presztízs értékkel, viszont széles közönség elérésére korlátozottan alkalmas, és viszonylag költséges.
  • Szaklapok: Egy szűk, szakmája szerint jól behatárolható közönség elérésére kiválóan alkalmas, tömeges üzenet eljuttatására alkalmatlan.
  • Szabadtéri reklámeszközök (óriásplakát, vászon, molinó, utcai bútor): Sok emberhez eljuttatják az üzenetet, ami igen feltűnő, viszont csak rövid ideig köti le a figyelmet, így csak nagyon koncentrált üzenet eljuttatására alkalmas.
  • Rádió: Az emberi hang meggyőzőereje mellett a dallam, ritmus, zene befolyásoló szerepével is bír, olcsón előállítható, gazdaságos reklámhordozó, azonban vizualitás nélkül nehéz érthető,és valóban megragadó üzenetet átadni. Az ismétlés: 1 reklámspoton belüli üzenet ismétlés, és adott reklámspot napon belüli ismétlése egyaránt fontos
  • Televízió: Remekül alkalmas összetett üzenetek tömegek számára történő átadására. A reklám elkészítése, és bemutatása egyaránt nagyon drága, amit ellensúlyoz, hogy sok emberhez eljut az üzenet.
  • Mozi: Exkluzív reklámhordozó, rendkívül drága, kevés emberhez jut el általa az üzenet, viszont akikhez eljut, ott szinte kivétel nélkül tudatosul, mert nehezen kerülhető el (nem lehet elkapcsolni, másra figyelni).
  • Online banner (szalaghirdetés): A honlapokon elhelyezett hirdetés a honlap témája szerint jól szűri a célcsoportot, egyedülálló módon alkalmas arra, hogy mérje a hirdetés hatását, vagyis a megjelenítések száma mellett, a hirdetésre történő kattintást is.
  • Google Adwords hirdetés: A Google keresőszavaira való hirdetés jól illeszkedik napjaink fogyasztójának szokásaihoz, mivel csak a rákattintás után kell fizetni érte, ezért rendkívül hatékony. Egy megfelelő weboldal, és azon belül egy jól kialakított fogadóoldal (landing page) nélkül azonban kevéssé hatásos.

A fentiek alapján láthatjuk, hogy nem könnyű döntést hozni arról, hogy milyen médiumokat válasszunk üzenetünk célba juttatására. A legtöbb vállalat számára nem egyetlen helyes médium van, hanem ezek kombinációja, vagyis egy optimális média-mix az, ami sikerre vezet. Az optimális média-mix során azt kell figyelembe venni, hogy a mi célcsoportunkat hogyan lehet a leghatékonyabban elérni, és hogyan tudjuk elkerülni a meddőszórást, vagyis olyan emberek elérését, akik nem tartoznak célcsoportunkba, így felesleges pazarlás a nekik történő kommunikálás.

Általános tévhit
Egy kisvállalkozásnak nincsen pénze reklámozni. A reklám nagy cégeknek való, akik megengedhetik maguknak.

Marketinges szemmel
A reklám nem egy felesleges pénzkidobás, hanem egy eszköz arra, hogy elérjük fogyasztóinkat, és hozzájuk eljuttatva üzenetünket jövőbeli bevételt teremtsünk - azaz a marketingkommunikáció nélkülözhetetlen a fogyasztószerzéshez, és ezáltal a hosszú távú sikerhez. Nem a reklámozás a pénzkidobás, hanem a rossz média-mix összeállítás. Amennyiben egy kisvállalkozás úgy érzi nincs olyan szaktudás birtokában, hogy megfelelő média-mixet tudjon összeállítani, akkor érdemes marketingügynökséghez, vagy reklámügynökséghez fordulnia.