Skip navigation

Mi alapján kell átgondolni a pályázatokat?

A pályázók számára elérhető pályázati kiírások minden esetben egy olyan logikai lánc végén helyezkednek el, amelyekre minden esetben hosszú távon előre fel lehet készülni. A pályázati rendszer logikája sok esetben jól kiismerhető, ami azzal a következménnyel jár, hogy olyan pályázók, akik ezt a logikai rendszert ismerik, tudatosan fel tudják készíteni vállalkozásukat egy-egy pályázati felhívás megjelenésére.

Ezen logikai rendszer alapját azon stratégiai dokumentumok és keretek adják, melyek betartását az Európai Unió minden egyes tagállamától elvár, és amelyek hosszú évekre előre meghatározzák az Európai Unió által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat.

Mindenekelőtt fontos tudni, hogy az EU ún. programozási periódusban gondolkodik a pályázati rendszer kapcsán. Ez valójában egy hét éves költségvetési időszakot jelent. Eddig a következő programozási periódusok futottak: 1989-1993; 1994-1999; 2000-2006; 2007-2013, míg jelenleg a 2014-2020-as programozási periódus zajlik.

A 2014-2020 közötti pályázati rendszer legfontosabb stratégiai dokumentuma az ún. Európa 2020 stratégia. 2010 tavaszán az Európai Bizottság közzétette az Európa 2020 stratégiát, amely a Lisszaboni szerződés mérsékelt sikereinek tanulságait levonva kívánja kialakítani a közös európai stratégiát, és választ adni a globális kihívásokra. Alapvetése, hogy Európa akkor lehet sikeres, ha közösen, unióként lép fel. Ezért közös stratégiára van szükség ahhoz, hogy megerősödve kerüljünk ki a válságból, és hogy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegyük az EU-t, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. Az Európa 2020 a 21. század európai szociális piacgazdaságának képét festi elénk, amely következő három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritáson alapul (EC 2010):

  1. Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.
  2. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság.
  3. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.

Az EU-nak meg kell határoznia, hogy hová kíván eljutni 2020-ra. Ebből a célból a Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja, melyek értelemszerűen a pályázati rendszer kiemelt célkitűzései is egyben (EC 2010):

  • A 20-64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie.
  • Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani.
  • Teljesíteni kell a „20/20/20" éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését).
  • Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel.
  • 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

Ezek a célkitűzések kapcsolódnak egymáshoz. A magasabb végzettségi szint például jobb alkalmazási lehetőségeket kínál, a foglalkoztatási arány növelése révén pedig csökken a szegénység. A kutatás-fejlesztés és az innováció a gazdaság minden ágazatában növekvő mértéke, valamint a megnövekedett erőforrás-hatékonyság javítja a versenyképességet, és elősegíti a munkahelyteremtést. A tisztább, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházás tehermentesíti a környezetet, hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, valamint új üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket kínál. Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam saját helyzetéhez adaptálja az Európa 2020 stratégiát, a

Bizottság azt javasolja, hogy az uniós célkitűzéseket bontsák le nemzeti célkitűzésekre és pályákra.
A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasol a haladás ösztönzésére. Ez a hét kiemelt kezdeményezés az EU-ra és a tagállamokra nézve egyaránt kötelező lesz. Az uniós eszközöket - az egységes piacot, a pénzügyi eszközöket és a külpolitikai eszközöket - teljes mértékben mobilizálni kell a problémák kezelése és az Európa 2020 céljainak elérése érdekében. Uniós szinten az uniós prioritásokra és célkitűzésekre irányuló, integrált iránymutatásokat készítenek, míg a tagállamoknak országspecifikus ajánlásokat tesznek. Ha a tagállamok ezeket az ajánlásokat nem teljesítik megfelelően, politikai figyelmeztetésben részesülnek.

Kiemelten fontos, hogy a Bizottság 11 tematikus célkitűzést határozott meg, melyhez kötelező illeszkedni a 2014-2020-as programozási periódusban:

  1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése;
  2. az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása;
  3. a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása;
  4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban;
  5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása;
  6. a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása;
  7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban;
  8. a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása;
  9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;
  10. beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén;
  11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

Az Európai Bizottság 2010 októberében bemutatta az Innovatív Unió tervezetét, a fent vázolt Európa 2020 versenyképességi stratégia egyik zászlóshajó kezdeményezését. Egyszerre három területen veszi fel a harcot annak érdekében, hogy a lisszaboni stratégia kudarcát felülírva, valóban a világ egyik legversenyképesebb területévé tegye az Európai Uniót. Átfogó célja a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítása annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. Az Innovatív Unióba foglalt politikák három nevesített célja a következő:

  1. Tudományos téren világklasszissá emelni Európát,
  2. Az európai innovációs partnerségeken keresztül forradalmasítani a köz- és a magánszféra együttműködését,
  3. Eltávolítani az akadályokat (drága szabadalmak, a piac széttöredezettsége, képzett munkaerő hiánya és a szabványosítás lassú folyamata) az innovatív ötletek piacra jutása elől.

Az Innovatív Unió kezdeményezés tematikus célja, hogy a K+F és az innovációs politika középpontjába a társadalmunk előtt álló olyan kihívásokat helyezzünk, mint az éghajlatváltozás, az energia- és erőforrás-hatékonyság, az egészségügy és a demográfiai változások. Meg kell erősíteni az innovációs lánc egyes szemei közötti kapcsolatot, az alapkutatástól a forgalmazásig.

Uniós szinten a Bizottság a következő célokon fog munkálkodni:

  • Az Európai Kutatási Térség kiteljesítése, az energiabiztonságra, a közlekedésre, az éghajlatváltozásra és az erőforrás-hatékonyságra, az egészségre és az öregedésre, a környezetbarát gyártási módszerekre és területgazdálkodásra összpontosító stratégiai kutatási menetrend kialakítása, valamint a tagállamokkal és a régiókkal való közös programozás ösztönzése.
  • A vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítása (azaz pl. egységes uniós szabadalom és szakosodott szabadalmi bíróság létrehozása).
  • Európai innovációs partnerségek indítása az uniós és a nemzeti szint együttműködésével annak érdekében, hogy felgyorsuljon az azonosított kihívások kezeléséhez szükséges technológiák kifejlesztése és alkalmazása. Az első ilyen partnerségek a következőkre összpontosítanak majd: „a biogazdaság 2020-ra történő kiépítése", „az Európa iparának jövőjét formáló kulcsfontosságú alaptechnológiák" és „az idősek számára független és társadalmilag aktív életet biztosító technológiák".
  • Az innovációt segítő uniós eszközök (pl. strukturális alapok, vidékfejlesztési alapok, K+F keretprogram, versenyképességi és innovációs keretprogram, stratégiai energia-technológiai terv) szerepének megerősítése és továbbfejlesztése.
  • A tudáspartnerségek ösztönzése, valamint az oktatás, a vállalkozások, a kutatás és az innováció összekapcsolódásának erősítése az Európai Innovációs és Technológiai Intézeten keresztül, illetve a kezdő innovatív vállalkozások támogatása révén a vállalkozói készség ösztönzése.

Nemzeti szinten a tagállamoknak a következőkről kell gondoskodniuk:

  • A nemzeti (és regionális) K+F és innovációs rendszerek reformja annak érdekében, hogy e rendszerek támogassák a kiválóságot és az intelligens specializációt, erősítsék az egyetemek, a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködést, megvalósítsák a közös programozást, fokozzák az uniós hozzáadott értéket képviselő területeken folytatott határokon átnyúló együttműködést.
  • Annak biztosítása, hogy a fiatalok elegendő számban szerezzenek matematikusi, mérnöki, illetve egyéb tudományos végzettséget, illetve az iskolai tantervek középpontjába a kreativitás, innovációs és vállalkozói készség kerüljön.
  • A tudással kapcsolatos területekre fordított kiadások középpontba helyezése, ideértve az adókedvezmények és egyéb pénzügyi eszközök alkalmazását, így segítve elő azt, hogy az üzleti szféra nagyobb mértékben ruházzon be a K+F-be.