Skip navigation

A vállalkozások tevékenysége és az eredmény szerkezete

A vállalkozások tartós eredményességét alapvetően a rendszeres üzletmenet során lezajló értékesítések határozzák meg, amelyhez számos jogcímen kapcsolódnak olyan tételek, amelyek vagy közvetlenül összefüggnek az értékesítési tevékenységgel (abból erednek, annak következményei), vagy a vállalkozóhoz, mint egészhez kapcsolódnak és élesen elkülönülnek a rendszeres értékesítési tevékenységtől, ám az eredményességet közvetlenül befolyásolják.

Ez alapján első lépésben a gazdálkodók tevékenységét szokásos és nem szokásos részre oszthatjuk fel. A szokásos tevékenységet célszerű további résztevékenységekre tagolni az alábbiak szerint:

  1. Szokásos tevékenység
    1. Üzemi-üzleti tevékenység
      1. értékesítési tevékenység
      2. egyéb műveletek
    2. Pénzügyi műveletek
  2. Rendkívüli események

Az időszak eredményének levezetése is igazodik ehhez a tagoláshoz (3.7. ábra).

3.7. ábra Az eredmény szerkezete

Üzemi-üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény
Szokásos vállalkozási eredmény
Adózás előtti eredmény
Adózott eredmény Társasági adó
Mérleg szerinti eredmény Osztalék  

Az üzemi-üzleti tevékenység eredményébe tartoznak a vállalkozó által rendszeresen, üzletszerűen végzett termelő, szolgáltató és kereskedelmi (a cég profiljából eredő) tevékenységek bevételei, ráfordításai (értékesítési tevékenység). Valamint ide sorolhatók az értékesítési tevékenységekhez kapcsolódó, járulékos, kiegészítő jellegű (egyéb) műveletek bevételei és ráfordításai, függetlenül attól, hogy ezek belföldi vagy külföldi értékesítéshez kapcsolódnak. 

A pénzügyi műveletek között az időlegesen vagy tartósan felszabaduló pénzeszközök kihelyezésével, illetve külső pénzforrások időleges vagy tartós igénybevételével kapcsolatos gazdasági események eredményhatásait, következményeit számoljuk el.

A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözeteként a pénzügyi műveletek eredménye határozható meg.

Az üzemi-üzleti tevékenység és a pénzügyi tevékenység eredményének összevonásával kapjuk a szokásos vállalkozási eredmény összegét, amely a rendszeresen végzett (szokásos üzletmenettel összeegyeztethető) tevékenységek együttes eredményét mutatja.  

A rendkívüli eredmény azon gazdasági eseményekből származó bevételeknek és ráfordításoknak a különbsége, amelyek a szokásos vállalkozási tevékenységgel, a rendszeres üzletmenettel nem állnak szoros kapcsolatban. A számviteli törvény előírása szerint rendkívülinek kell tekinteni azokat a gazdasági eseményeket, amelyek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban.

A számviteli törvény tételesen felsorolja azokat a gazdasági eseményeket, amelyek eredményhatását a rendkívüli eredményben kell kimutatni, a gazdálkodóknak tehát nincs választási lehetőségük a szokásos/nem szokásos tevékenység szétválasztására. A szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevonásával kapjuk az időszak (realizált) eredményét, az adózás előtti eredményt.

A magyar számviteli szabályok szerint az eredménykimutatás tartalmazza a teljes eredményfelosztás folyamatát is. A fizetendő társasági adót levonva az adózás előtti eredményből az adózott eredményt kapjuk, amelynek terhére már csak az alapítóknak, tulajdonosoknak járó osztalék összege számolható el. Amennyiben az adózott eredmény nem fedezi a kifizetni szándékozott osztalék összegét, akkor az kiegészíthető a korábban képződött eredménytartalékból (ami éppen amiatt képződött, hogy korábban nem vonták ki osztalékként az adózott eredményt).

A mérleg szerinti eredmény olyan adózás és osztalékfizetés utáni eredmény, amelyet már semmiféle kötelezettség nem terhel, annak összege teljes egészében a vállalkozásban marad, a vállalkozás saját tőkéjét képezi. A mérleg szerinti eredmény azt mutatja meg, hogy a tárgyévi tevékenység mennyiben járult hozzá a társaság saját tőkéjének (tőkeerejének) változásához. (Erről már a mérleg kapcsán is szóltunk.)

Mielőtt részletesebben is megismernénk az eredménykimutatás tartalmát, bemutatjuk formai felépítését mindkét eredményszemlélet szerint (3.8. ábra).

3.8. ábra Az eredménykimutatás felépítése 

Összköltség eljárással Forgalmi költség eljárással
ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE
AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI
ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI
ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
ÉRTÉKCSÖKKENÉSI RÁFORDÍTÁSOK
EGYÉB BEVÉTELEK EGYÉB BEVÉTELEK
EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
ÜZEMI-ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI
PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSA
PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK
RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
ADÓZOTT EREDMÉNY
JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY