Skip navigation

Szervezeti felépítés

Készítette: Kürtösi Zsófia

A második fejezetben ismertetjük:

  • a szervezetek struktúráját meghatározó tényezőket
  • a funkcionális szervezetek jellemzőit, előnyeit és hátrányait
  • a divizionális szervezetek előnyeit és hátrányait
  • a mátrix szervezeti felépítést
  • a vállalatcsoportok jellemzőit

Amikor megalapítjuk vállalkozásunkat, kiválasztjuk az a jogi formát, amelyben a működését a leginkább biztosítottnak, megvalósíthatónak látjuk (legyen az bt., kft. stb.). Érdemes azonban nem csak az egyes jogi formák előnyeit és hátrányait átgondolni, hanem azt is, hogyan alakítsuk ki a szervezetünk belső struktúráját, felépítését, a belső kapcsolódásokat.

A szervezetben értékteremtő folyamatok zajlanak: az inputokból (legyenek azok a legkülönfélébb erőforrások pl. anyagok, munkaerő, információ, pénz) olyan outputokat (termékeket, szolgáltatásokat) állítunk elő, amelyeket a piacon értékesíteni tudunk. Úgy kell tehát megoldanunk az erőforrások beszerzését, kezelését, felhasználását, hogy azzal a szervezetben értéket állítsunk elő potenciális fogyasztóink számára. Az érték előállítása rendkívül összetett folyamat és számtalan részfolyamatból állhat. Rajtunk áll, hogy mindazokat a folyamatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az inputokból a piacon értékesíthető termékek és szolgáltatások jöjjenek létre, hogyan daraboljuk fel és hogyan alakítjuk ki a feladat-együtteseket (munkaköröket), majd ezeket a munkaköröket hogyan rendeljük egymás mellé, alá- vagy fölé, hogyan csoportosítjuk nagyobb szervezeti egységekbe ahhoz, hogy biztosítsuk a hatékony működést. 

Példa:

Egy komplex szolgáltatásokat nyújtó lovarda esetén a szolgáltatások nagyon sokrétűek lehetnek (pl. bértartás, lovasiskola, versenyekre felkészítés, rendezvényszervezés stb.). Ezek létrehozásához, előállításához számtalan folyamatot kell üzemszerűen működtetni: meg kell oldani a legalapvetőbbeket: a lovak ellátását / takarmányozását (ehhez ki kell alakítani a logisztikai folyamatokat), állatorvosi szolgáltatások, kovács igénybevételét, az istálló és a pályák rendben tartását, a lovak szállítását, lószerszámok beszerzését, karbantartását. Gondoskodni kell a megfelelően kiképzett munkaerő felvételéről és megtartásáról, meg kell tervezni, ki kell alakítani a kínált szolgáltatásokat (pl. mit, milyen áron, kiknek akarunk kínálni) és az ezek piacra juttatásához szükséges marketing tevékenységeket. Tudnunk kell biztosítani a folyamatos működést, ehhez a megfelelő pénzügyi hátteret (terveznünk kell a bevételeket és kiadásokat) stb..

Ha tisztában vagyunk azzal, hogy az egyes szolgáltatásokhoz milyen tevékenységek szükségesek, ki tudjuk alakítani a feladategységeket és az ezekhez tartozó felelősségi köröket, azaz összességében a munkaköröket, illetve a nagyobb szervezeti egységeket.

Kezdetben, néhány fős vállalkozás esetén általában kezdetleges a munkamegosztás, sokszor a barátokat vagy a családtagokat vonjuk be a folyamatokba és „mindenki mindent csinál". A döntések is sokszor közösen születnek. Ahogy nő a szervezet mérete és egyre komplexebbé válnak a folyamatok, kaotikussá, átláthatatlanná válik a működés, ami veszélyeztetheti a termék- ill. szolgáltatás-előállítást is. Ilyenkor van szükség arra, hogy egy világos, átlátható belső felépítést alakítsunk ki: átgondoljuk, mik a főbb feladatok, azokat hogyan lehetne megfelelően csoportosítani, ezen feladat-együttesekhez milyen döntési jogkört, felelősségi kört szükséges rendelni. 

Nézzük most, milyen alapvető lehetőségeink vannak a szervezet felépítésének, belső struktúrájának kialakítására. Ehhez először áttekintjük a munkamegosztási és hatáskör-megosztási módokat, majd az ezekkel kialakítható alapvető szervezeti formák jellemzőit, előnyeit és hátrányait részletezzük.