Skip navigation

Márkázás

A termékek a piacon többnyire valamilyen márkanév alatt jelennek meg. Manapság már nem lehet a boltban általánosságban fogkrémet kapni, csak Signal, Blend-a-dent, Colgate fogkrémet. A márka olyan tulajdonsága a terméknek, mint az egyénnek a neve: megkülönbözteti más hasonló egyedektől, beazonosíthatóvá teszi, és személyiséget kölcsönöz neki. A terméknek valójában a márkája kölcsönöz igazi jelentést, így a márka a pozícionálás alapja. Gondoljunk csak arra, hogy egy Adidas és egy Nike (vagy akár egy Wink) cipőt márkajelzés nélkül igen nehezen tudnánk megkülönböztetni egymástól, márkázva mégis jelentős különbségek (ár, imázs, stb.) vannak közöttük.

A márka egy név, kifejezés, jel, szimbólum, design vagy ezek kombinációja. Több típusú márkát különböztetünk meg:

  • Vállalati márka: Ebben az esetben a gyártó vállalat minden termékére ugyanazt a márkanevet, gyakorlatilag a vállalat nevét alkalmazza. Pl.: Sony, Philips, Dell
  • Termékmárka: Vannak nagy vállalatok, melyek számtalan különböző típusú terméket gyártanak, így nem adhatják mindegyiknek a vállalat nevét, hanem termékenként különböző márkanevek alatt jelenítik meg őket. Bármilyen meglepő, például ugyanaz a vállalat gyártja az Axe dezodort, mint a Dove testápolót, és a Rama margarint (ez a cég az Unilever, ahogyan a fenti márkák dobozán olvashatjuk is). Ezeknek a termékeknek azonban különböző márkákat adott a gyártó, hiszen más célcsoportnak készülnek, más jelentést hordoznak.
  • Kereskedelmi márka: Ebben az esetben nem a gyártó, hanem a kereskedelmi lánc (üzlet) márkázza a terméket, habár többnyire nem ő gyártja. Vannak nyilvánvaló kereskedelmi márkák (pl. Tesco Gazdaságos), és kevésbé nyilvánvaló kereskedelmi márkák (pl.: Lidl márkája a Linessa tejtermék, Dulano húskészítmény, M.D. Gross csokoládé), utóbbiak teljesen úgy néznek ki, mint egy termékmárka, azonban csak az adott üzletben kaphatóak, mivel az adott kereskedelmi lánc márkáit viselik. Előfordulhat, hogy az adott kereskedelmi lánc polcain ugyanabból a gyárból találunk tejet „Milli" és „Tesco value" márkanév alatt is, ráadásul eltérő áron. A kereskedelmi márkával a kereskedők célja egyfelől kedvező pozíciót elérni a gyártóknál (nyilván igen sok gyártó szeretné, ha az ő terméke kerülne a Tesco Value csomagolásba), másrészt olyan termékeket kínálni, amiket a fogyasztó nem talál meg másik üzletben.

Gyakorlati esetpélda - A Tökéletes Márkázás: Bayern München

„A napokban kezembe került az említett müncheni csapat termék katalógusa, a Bayern Fan-Shop elnevezésű, háromszáz oldalas kiadványa, a márkázás, az imázs tökéletes végterméke. Egy jó minőségű és színvonalas kiadvány, több ezer termékkel, mondhatni mindennel, ami az ember eszébe juthat...A foci mezek, melegítők és sporthoz illeszkedő kiegészítők, az aktív és utcai ruházatok a választéknak csak egy részét adják, ellenben van itt kulcstartó, partedli, ágynemű és utazótáska. Pénztárca, karóra, ékszerek és bögrék, autó matricák és történeti mezek, Monopoly játék Bayern „átköltésben", bicikli és kutyapóráz, természetesen sör alátét és professzionális golf felszerelés is. A dolog lényege az eladás, a vásárlói igény teljes lefedése, az, hogy aki szereti a csapatot, az élete bármely területén találjon kék-fehér rombusz mintás, piros körrel keretezett emblémás tárgyakat. A csapat imázsa és a termékek színvonala egyensúlyban van, az eladás itt egyben a minőségről, az életérzésről is szól!"
forrás: http://blogger42.com/a-tokeletes-markazas-bayern-munchen/