Közvetlen brüsszeli pályázati források

2007 januárjában indult a 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram, rövidebb nevén a 7. Keretprogram (7. KP), amely az Európai Unió fő kutatás-fejlesztési finanszírozási eszköze. Futamideje 7 év, 2007-től 2013-ig, teljes költségvetése 53 milliárd euró. Két fő stratégiai célkitűzése volt, az európai ipar tudományos és technológiai bázisának erősítése, valamint a nemzetközi versenyképességének ösztönzése az EU politikáit támogató kutatás előmozdítása mellett.

A 7. Keretprogram céljai a következők voltak:

• transznacionális együttműködések támogatása a kutatás és technológiafejlesztés területén
• az alapkutatás erősítése, az európai kutatás dinamizmusának, kreativitásának és kiválóságának fokozása az ismeretek határainál, elismerve a tudósok felelősségét és függetlenségét
• a humán erőforrás mennyiségi és minőségi erősítése a kutatás és a technológia területén, jobb oktatás és kutatóképzés, a kutatói hivatás elismerése, a kutatók mobilitásának ösztönzése, a nők kutatásban való részvételének növelése
• kutatási és innovációs kapacitások mennyiségi és minőségi erősítése

A Hetedik Keretprogram költségvetése 53,2 milliárd euró, amely minden hasonló programnál nagyobb finanszírozást jelent.

Az FP7 egyedi programjai a következők voltak:

1. Együttműködés (Cooperation)

Az Együttműködés program az FP7 magja, a teljes költségvetés kétharmadát köti le. Ipari és egyetemi konzorciumok transznacionális projektjei révén előmozdítja az Európában és más partnerországokban folytatott együttműködésen alapuló kutatásokat. A kutatás tíz kulcsfontosságú tematikus területen valósul meg:

• egészségügy
• élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia
• információs és kommunikációs technológiák
• nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új termelési technológiák
• energia
• környezetvédelem (ideértve az éghajlatváltozást is)
• közlekedés (ideértve a repüléstechnikát is)
• társadalom-gazdaságtan és humán tudományok
• űrkutatás
• biztonság.

2. Ötletek (Ideas)

Az Ötletek program a felfedező alapkutatást támogatja, kizárólag tudományos kiválóság alapján. Kutatás a tudomány vagy a technológia bármely területén folytatható, ideértve a műszaki tudományokat, a társadalom-gazdaságtant és a humán tudományokat. Az Együttműködés programmal ellentétben, itt nem kötelező a konzorciális részvétel. A projekteket „egyedi kutatócsoportok" valósítják meg a témavezető irányításával. A program az Európai Kutatási Tanácson (ERC) keresztül valósul meg. A pályázatoknak kétféle altípusa van: a kezdő és a tapasztalt kutatók számára kiírt lehetőségek („Starting Grant scheme" illetve „Advanced Grant scheme").

3. Emberek (People)

Az Emberek program a kutatók mobilitásához és életpálya-fejlesztéséhez nyújt támogatást, az Európai Unión belül és kívül. A program Marie Curie akciói a kutatókat teljes életpályájuk folyamán segítik készségeik és szaktudásuk fejlesztésében:

• kutatók alapképzése - Marie Curie hálózatok
• ipari vállalatok és egyetemek közötti átjárási lehetőségek és partnerségek
• élethosszig tartó tanulás és karrierfejlesztés
• nemzetközi dimenzió: kimenő és bejövő ösztöndíjak, nemzetközi együttműködési rendszer, újrabeilleszkedési támogatások
• egyedi cselekvések.

4. Kapacitások (Capacities)

A Kapacitások program célja az európai kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése. A program az alábbi területeken hirdet pályázatokat:

• kutatási infrastruktúrák korszerűsítése
• a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatás
• regionális kutatásvezérelt klaszterek létrehozása
• kutatási potenciál kiaknázásának elősegítése az EU konvergencia régióiban
• tudomány a társadalomban
• a kutatás regionális szereplőinek klaszterbe szervezése a tudásrégiók kialakítása céljából.

5. Nukleáris kutatás (Euratom)

A nukleáris kutatási és képzési tevékenységek technológiai fejlesztést, nemzetközi együttműködést, műszaki információ terjesztését és kiaknázási tevékenységeket, valamint képzést foglalnak magukban.

A Horizon 2020 az FP7es keretprogram folytatása a 2014-2020-as programozási periódusban, azonban annál jóval több. Újdonsága, hogy egy integrált programon keresztül szubvencionálja az európai K+F-, illetve innovációs tevékenységeket, azaz egyesíti a korábbi FP (kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram), a CIP (innovációs és versenyképességi keretprogram), továbbá az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) keretében nyújtott támogatásokat.

Az új kezdeményezésre - 2011-es árakon számolva - 80 Mrd €-t javasolt a Bizottság; ez az összeg a 2014 és 2020 közötti időszakra becsült inflációt figyelembe véve, megközelíti a 90 Mrd €-t.

A keretprogram három alapvető célkitűzése (pillére) a

1. Kiváló tudomány
2. Ipari vezető szerep
3. Társadalmi kihívások (ld. a 8.1 ábrát)

8.1. ábra A keretprogram három pillére és a hozzájuk rendelt források

Forrás: EC (2014)

Kiváló tudomány

Az I. pillér keretében nyújtott finanszírozás célja, hogy Európa megőrizze a tudományok terén betöltött vezető szerepét. Ennek érdekében

1. az eddigiekben sikeresen működő Európai Kutatási Tanácsnak (European Research Council, ERC) szánt támogatás 77%-os emelésére kerül sor (15.008 M €). Mindez jó hír a hazai szakemberek számára, hiszen az eddigi adatok szerint a kohéziós országok közül a magyar kutatók szerepeltek a legjobban a jelenleg futó keretprogram - ERC által meghirdetett - pályázatain.
2. a jövő technológiái (Future and Emerging Technologies, FET) területén megvalósított kollaboratív kutatások számára 3.505 M €-t különít el a javaslat
3. a Marié Curie-cselekvésekre 6.503 M €-t szán a Bizottság;
4. a nagy európai kutatási infrastruktúrákhoz (beleértve az e-infrastruktúrákat is) való hozzáférésre pedig 2.802 M € jut.

8.2. ábra A kiváló tudomány pillére és a források

Forrás: EC (2014)

Ipari vezető szerep

1. Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (technológiák kölcsönhatásának kiaknázása)
2. Kockázat-finanszírozás: elősegíteni a meglévő piaci hiányosságok pótlását a kutatás és innováció területén
3. Innováció KKV-knál: az innováció minden típusának előmozdítása a kkv-k számára

8.3. ábra Az ipari vezető szerep pillére és a források

Forrás: EC (2014)

Az ipari vezető szerep pilléren belül az Innováció a KKV-nél programban a KKV eszköz (SME instrument) egy olyan speciális pályázat, amely a kis- és középvállalkozások számára egyéni pályázat útján elérhető. Ez azért speciális helyzet, mert a Horizon2020 pályázatai konzorciumok számára érhető el. A pályázat keretében a kutatás-fejlesztési folyamat korai fázisában lévő kis- és középvállalkozások pályázhatnak innovatív megoldások támogatására 11 különböző területen. A pályázaton csak és kizárólag kis- és középvállalkozások indulhatnak, az EU által alkalmazott KKV definíciót kell figyelembe venni. Az alábbi tématerületeken lehet pályázatot benyújtani (EC 2014):

1. KKV eszköz az űrkutatási célokra
2. KKV eszköz az innovációs és kommunikációs technológiák területén
3. KKV eszköz a nanotechnológiák, fejlett, haladó anyagok és fejlett technológiák alkalmazásának felgyorsítására
4. KKV eszköz a biomarkerek és/vagy orvosi diagnosztikai eszközök érvényesítésére a klinikai kutatásban
5. KKV eszköz az erőforrás-hatékony, öko-innovatív élelmiszergyártás és -feldolgozás számára
6. KKV eszköz a tengerek és óceánok terén tevékenykedő vállalkozások támogatására, innovatív megoldások elterjesztésére
7. KKV eszköz az alacsony szénhidrogén-felhasználással járó energetikai rendszerek ösztönzésére
8. KKV eszköz a kis- és középvállalkozások támogatására közlekedési innováció terén
9. KKV eszköz a kis- és középvállalkozások lehetőségeinek növelésére a nyersanyagok öko-innovációjának és a fenntartható ellátási rendszerének a terén
   Kritikus infrastruktúra-védelmi téma 7: KKV eszköz a "A városi könnyű célpontok és a kritikus infrastruktúrák védelme" céljából
10. KKV eszköz a versenyképességet és a fenntarthatóságot elősegítő biotechnológia-alapú ipari folyamatok támogatásának növelésére

A támogatás három fázisban segíti az innovatív kis- és középvállalkozásokat:

1. koncepció
2. demonstráció
3. piacosítás

1. fázis: Elképzelés és megvalósítás elemzés

• Input: Ötlet/Elképzelés, "Business Plan I" (~10 oldal)
• Költségvetés 10%-a
• Lépések: Az elképzelés megvalósíthatósága, kockázatelemzés, IP rezsim, partnerkeresés, design tanulmány, pilot akciók stb.
• Output: kidolgozott "Business Plan II"
• Átalány: 50 000 EUR, ~6 hónap

2. fázis: K+F, demonstráció, piaci minta

• Input: "Business Plan II" és a 2. fázisban történő tevékenységek leírása (~30 oldal)
• Költségvetés 88%-a
• Lépések: Fejlesztés, prototípuskészítés, tesztelés, kísérletezés, modellezés, felmérés, piaci minta elkészítése
• Output: befektetésre kész"Business Plan III"
• Eredményorientált kifizetések: 1-2,5 000 000 EUR EU-s támogatás (70% támoghónapatási intenzitás), ~12-24 hónap

3. fázis: Piacosítás

• A sikeres projektek minőségi védjegye
• A magánfinanszírozáshoz jutás elősegítése
• Támogatás hálózatépítés, tréning, információ, tudásmegosztás, terjesztés segítségével
• KKV ablak az EU-s pénzügyi eszközökhöz való hozzáféréshez
• Nem dirrekt finanszírozás!

Minden fázis hozzáférhető minden KKV számára, bármikor a pályázati felhívás megnyitását követően (negyedévente értékelési határnapok vannak az 1. és 2. fázisban). A 2. fázis projektjei 70%-os EU finanszírozást kapnak.

Társadalmi kihívások

A társadalmi kihívások területét nem részletezzük külön, az erre szánt források és az ebben a pillérben megjelenő témák megtalálhatók a 8.4. ábrán.

8.4. ábra A keretprogram társadalmi kihívások pillére és a források (M€)

Forrás: EC (2014)

A Horizon2020 legfontosabb új elemei, amelyek jelentősen megkönnyítik a pályázást:

• 3 éves stratégiai programozás (a 7 év felosztásra került, stratégiailag, újraprogramozás lehetséges)
• 2 éves munkaprogram (előre tervezethető, átlátható pályázati felhívások)
• Egyetlen munkaprogram az összes akciónak (kivéve ERC, Euratom)
• Egyszerűsített finanszírozási modell
• Rövidebb döntési és szerződéskötési folyamat
• Jobb tervezhetőség
• Szélesebb spektrumot felölelő tematika
• Általános támogathatósági feltételek
• Pilléreken átívelő horizontális elemek
• A tudományos kihívások nagyobb hangsúlyt kapnak
• Az eredmények hasznosítása előtérbe kerül (a profitot nem kutatási projektből kell generálni, hanem a projekt zárása utáni hasznosítási tevékenységekből)
• Szinergiák más finanszírozási alapokkal egységes formátum
• egy jelszóval elérhető, egyablakos ügyintézés
• a https://ec.europa.eu/research/participants/portal/desktop/en/home.html weblapon online pályázás, online nyomon követés:
• Kiválasztási és odaítélési kritériumok:
  • kiválóság
  • hatás
  • végrehajtás minősége és hatékonysága

A kritériumok alkalmazásának részletes szabályait és az alkalmazandó súlyokat a munkaprogram rögzíti.

A pályázatok sikere tekintetében kulcsfontosságú szerepe van a Nemzeti Kapcsolattartóknak (NCP-k). Feladatuk a Keretprogramok egyes alprogramjaihoz, tematikus területeihez kapcsolódó információterjesztés, pályázati tanácsadás, a projektpartner keresésben való segítségnyújtás, sikeres projektek menedzsmentjének támogatása. A 28 EU tagország és a Keretprogramhoz csatlakozott országok NCP-i együttműködő hálózatot alkotnak és informális kapcsolatot képeznek a pályázó és az illetékes EU ügyintéző, programfelelős között és segítenek a pályázóknak konzorciumépítésben, partnerkeresésben. A pályázat elnyerése esetén az NCP-k tájékoztatják a pályázókat a rájuk váró feladatokról és az Európai Bizottsággal való szerződéskötési folyamatról. Többségük a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) alkalmazásában áll, néhányan pedig más szervezetek (MTA, Országos Atomenergia Hivatal) keretén belül látják el tanácsadói feladatukat.