Az EEM feladatok végzői
Az előző fejezetben az EEM területeinek egyfajta „elszigetelt" bemutatására tettünk kísérletet szándékosan úgy, mintha a feladatok teljes körének megvalósítása az EEM-mel speciálisan foglalkozó szakemberek dolga lenne, ez azonban nincs így. Az emberi erőforrások menedzselésével egy szervezetben a humán szakterület éppúgy foglalkozik, mint valamennyi vonalbeli (funkcionális) vezető, de bevonhatók külső szakértők, tanácsadók is, akikre rábízható egy-egy résztevékenység (gondoljuk a toborzást és kiválasztást is végző munkaerő-kölcsönző vállalkozásokra vagy a képzéssel foglalkozó tréning cégekre).
Néha azt tapasztaljuk, hogy meglepően nagy szervezeteknek meglepően kicsi a HR osztálya, ha egyáltalán van külön ilyen szervezeti egység. Ez pont azért lehet így, mert a HR tevékenység végzésébe sok személy, csoport kapcsolódik be. Az nem vitatható, hogy minden szervezetnek valamilyen módon menedzselnie kell a rendelkezésére álló emberi erőforrásokat, de az egyensúly megtalálása e menedzsment terület végzésében a vonalbeli vezetők, a humán erőforrás gazdálkodási szakértők, vagy a rendszeresen vagy esetenként igénybevett tanácsadók között komoly feladatot jelent.
Az emberi erőforrás menedzsment egyes területeinek a kialakításához, működtetéséhez tehát a HR-esek, a vonalbeli vezetők és a „külsősök" (tanácsadók, HR outsourcinggal foglalkozó szervezetek) együttes összehangolt munkája szükséges.
A külső szakértők, erőforrások igénybevétele a legkülönbözőbb szinteken valósulhat meg: elképzelhető, hogy csak adminisztratív feladatokat szervezünk ki (pl. a cafeteria rendszert, azaz a választható béren kívüli juttatásokat), de akár nagyobb horderejű döntésekbe is bevonhatjuk a tanácsadókat, pl. egy-egy nagy HR rendszer kidolgozásába és felépítésébe (így a teljesítményértékelési rendszer vagy az ösztönzési rendszer kialakításába). Elképzelhető, hogy speciális helyzetekre, részterületekre alkalmazzuk a külső megoldásokat: pl. a toborzást, kiválasztást munkaerő-kölcsönző céggel végeztetjük.