Skip navigation

Az üzleti terv részei

Az részletes bemutatásban az egyes tervrészek a Fülöp Gyula-féle modell sorrendjében kerülnek bemutatásra:

a) Címlap

A legfontosabb adatokat tartalmazza, például a vállalkozás és a tulajdonosok nevét, címét, elérhetőségét, részesedését, a vállalkozás profilját, esetleges forrás- és a terv bizalmas kezelésére vonatkozó igényét. Gyakorlatilag a cég „névjegye", amelyből minden releváns alapinformáció kinyerhető az adott vállalkozással kapcsolatban.

b) Vezetői összefoglaló

Kiemelt fontosságú része az anyagnak. A részletes terv tartalmának kivonata, a legfontosabb elemeit foglalja magában. A terv célja determinálja a vezetői összefoglaló tartalmát is, de általában megjelenik a vállalkozásnak a legfontosabb célja, a tervkészítés alapjául vett feltételezések, a célpiac, a vállalkozás és kulcsszereplői bemutatása, valamint a pénzügyi kimutatások legfontosabb adatai és a kockázati tényezők. Tömör, tényszerű, mindemellett igen nagy jelentősége van a stílusának, mivel a célszemélyek gyakran az összefoglaló elolvasása alapján döntenek arról, hogy érdemes-e a terv a részletekbe menő tanulmányozásra. (Kissé markánsabban fogalmazva: ezt olvassák el először és ennek függvényében döntenek arról, hogy elolvassák-e, illetve már kialakul egy előzetes vélemény a terv egészéről.) Az összefoglalót a végleges terv megalkotását, véglegesítését követően érdemes elkészíteni.

c) Az iparág helyzetének elemzése

Fontos, hogy a vállalkozást azon feltételrendszerben értékeljük, amelyben működik. Itt kell számba venni az iparág kilátásait, a vonatkozó előrejelzéseket, a múltbéli változásokat, fejlődési trendet (Fülöp 2004). Iparág alatt azon gazdálkodó szervezetek összességét értjük, amelyek termékei hasonlóak vagy azonosak, szoros versenyhelyzetben állnak egymással és ugyanazon vásárlói kör igényeit elégítik ki. Az adott iparágról úgy kaphatunk átfogó képet, ha megvizsgáljuk szereplőinek számát, azonosítjuk a vezető pozícióban lévőket, az esetleges belépési korlátokat, nehézségeket. E körben érdemes számba venni a potenciális vevőkört is. Az a szerencsés szituáció, ha az iparág növekvő bővülő tendenciát mutat, sajátosságaival, legfontosabb szereplőivel „tisztában vagyunk", világosan tudjuk pozícionálni vállalkozásunkat az iparágban meglévő erőterekben.

Golfozó Gábor nem hagyja nyugodni a dolog, még gyakrabban gondol arra, hogy kielégítetlen kereslet mutatkozik a golf iránt. Ráadásul egyik régi barátja is érdemi üzleti lehetőséget lát a dologban, ezért hajlandó tőkéstársként beszállni. Emellett Gábor golf-oktatást is vállalhatna, ezzel megteremtve maguknak egy növekvő piacot. Úgy döntenek, hogy 50 kilométeres sugarú körben megnézik a legszorosabb versenytársakat. Összesen három pályát találnak, ebből kettő az évek során meglehetősen leromlott (gyakorlatilag legelőként funkcionálnak), míg a harmadik egy elit zárt tagsággal rendelkező luxus-klub. Érdemi oktatási tevékenység egyik helyen sem valósul meg. Az elsődleges „iparág-elemzés" tehát azt mutatja, hogy van egy közepes színvonalú, közepes árazású, egyéb szolgáltatásokat is nyújtó golfpálya iránt a szűkebb környezetben.
Ezt követően érdemes pozícionálási kísérletet tenni, azaz meghatározni a saját helyünket az árversenyben. Ehhez az egyik legjobb megoldás, ha a versenytársak vizsgálatát kiegészítjük az árazási politikájuk áttekintésével. Gábor régen versenyzett is, ezért ismeri a hazai pályákat, több klubban személyes ismerősei is vannak, illetve az egyes klubok online-marketing tevékenysége következtében gyorsan rendelkezésre állnak az ún. benchmark árak.

d) A vállalkozás általános bemutatása

Ez a fejezet tartalmazza a vállalatalapítás indokát, időpontját, működő cégnél az alapítás óta végbement fejlődést. Leírható a vállalkozás gazdaságfilozófiájának és stratégiájának lényege. Bemutatja, mivel foglalkozik az adott vállalkozás, mekkora a mérete, kik a szereplői, milyen tapasztalatokkal, üzleti kilátásokkal, kritikus és sikertényezőkkel rendelkezik (Fülöp 2004). Új vállalkozásnál az üzleti ötlet prezentálása, a termék, szolgáltatás bemutatása, a versenytársak produktumaival történő összehasonlítása és a célpiac körvonalazása elsődleges.

e) Marketingterv

A marketingterv az üzleti terv egyik legfontosabb része. Meghatározó témái: milyen módon térképezi fel a vállalkozás, hogy milyen célcsoportok számára kíván termékeket értékesíteni, vagy szolgáltatásokat nyújtani, továbbá, milyen tulajdonságokkal bíró termékre, szolgáltatásra van igénye az elképzelt vevői szegmenseknek. Ennek alapján határozza meg az általa gyártandó terméket, vagy nyújtandó szolgáltatást, az árakat és az értékesítési csatornát, továbbá a vásárlás-ösztönző eszközöket (reklám, személyes eladás, PR, publicitás). Érdemes prognosztizálni, hogy a piacon már ott lévő versenytársak hogyan reagálnak majd az új belépő vállalat által tervezett akciókra.

f) Termelési terv

A vállalkozás termékeinek, vagy szolgáltatásainak értékes, kiemelkedő tulajdonságait hangsúlyozva kell elkészíteni. Gyártó tevékenységnél végig kell vezetni a teljes előállítási folyamatot a telephely, munkaeszközök bemutatásától kezdve az alapanyag-beszerzés módján át a szállításig. Ha alvállalkozók is szerepelnek a folyamatban, őket is be kell mutatni (Fülöp 2004). Ezzel szemben a kereskedelmi tevékenység folytató cége esetén a hangsúlyok megváltoznak. Ekkor ennek a fejezetnek kereskedelmi terv a címe és az árukészlet beszerzését, a készletgazdálkodás rendszerét, valamint a raktározási megoldásokat kell megjeleníteni minél áttekinthetőbb bontásban (Kurtán 2006).

g) Szervezeti terv

Szintén meghatározó fontosságú rész, a napi gyakorlatban azonban gyakran nem kap megfelelő figyelmet. Leegyszerűsítve ez lesz a vállalkozás működési alapdokumentuma. Általában tartalmazza a vállalkozás tulajdonformáját, a tulajdonostársak és a szervezeti felépítés bemutatását. A külső befogadók számára célszerű az elképzelt felépítést szervezeti ábrával szemléltetni. Itt kell felfedni a vállalkozás főbb szereplőinek hatáskörét, felelősségét, közölni rövid szakmai önéletrajzát, hangsúlyozni szakértelmét, képességeit. (Fülöp 2004) A vezetőség, illetve a „kulcsfigurák" bemutatása azért is lényeges, mert sokan az ő alkalmasságuk alapján ítélik meg a vállalkozásban rejlő lehetőségeket. (Ez a megállapítás például mind adósság-, de különösen részesedésfinanszírozás esetén maradéktalanul igaz.). Kisebb vállalkozások esetében is hasznos lehet valamilyen feladat-megosztási elképzelés vázolása.

h) Kockázatbecslés

A vállalkozásnak számba kell vennie azokat a külső és belső körülményeket, amelyek bekövetkezése nehézségeket okozhat. Ezen esetleges kedvezőtlen körülmények kezelésére megoldási alternatívákat kell vázolni. A legjellemzőbb kockázati tényezők a vállalkozást működtető szereplők érdekellentétei, gyengeségei, a kereslet megváltozása, a versenytársak magatartása, illetve a technológiai újítások. (Fülöp 2004) Azzal, hogy a vállalkozás ezt a fejezetet kidolgozza, az üzleti terv olvasói számára körültekintő és ezáltal bizalomra érdemes mivoltát hangsúlyozza. Értelemszerűen nem lehet minden kockázatot ugyanolyan alapossággal megjeleníteni, elemezni. Értékelni kell a kockázatokat a bekövetkezés valószínűsége szerint (7.2. ábra). A tényleges elemzésben bőségesen elegendő a közepes-közepes kategóriától „feljebb" elhelyezkedő tételeket vizsgálnunk.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a precíz kockázat-feltérképezés, illetve kockázatbecslés fontosságát. Az egyértelmű, hogy a későbbi saját munkánkat is rendkívüli mértékben segíti, de vannak további hozadékai is. Az egyik hozadék az, hogy a kockázatok feltérképezése során is a vállalkozási elképzeléssel foglalkozunk, folyamatosan gyűjtjük az információkat, ismerkedünk az összes fontos tényezővel, amelyek determinálhatják a vállalkozásunk sikerességét. A másik hozadék pedig - főként külső olvasónak címzett esetekben - annak bizonyítása, hogy valóban tisztában vagyunk a kockázatokkal és a tervezési tevékenység esetén valóban a szükséges gondossággal jártunk el. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, kockázatmentes vállalkozás egyszerűen nincs, csak nem mérték fel a kockázatokat - ez pedig nem ugyanazt jelenti.

7.2. ábra Kockázati térkép 


Forrás: saját szerkesztés

i) Pénzügyi terv

A pénzügyi terv az üzleti terv viszonylag kötöttebb része, mivel bizonyos számításokat jogszabályi előírások szerint kell elvégezni. Ezzel együtt erre a részre is igaz, hogy a vállalkozó maga dönti el, hogy pontosan mit jelenít meg az elképzeléseiből, azonban három tételt általában illik bemutatni: ide tartozik az előzetes mérlegterv, az eredményterv, illetve a cash-flow terv (likviditási előrejelzés). Alapvető fontosságú, hogy ezek megjelenjenek: egy előzetes jövedelmezőségi terv, illetve egy tervezett a nyitó-zárómérleg hiányában nehéz megalapozott gazdálkodásban gondolkodni.

A jövedelemterv egyszerűen a bevételeket és költségeket veszi számba, míg a likviditási, más néven cash-flow terv azok időbeli alakulását és ezáltal a vállalkozás folyamatos fizetőképességét helyezi a középpontba. A mérleg bepillantást enged a vállalkozás vagyoni helyzetébe, eszközeibe, saját és idegen forrásaiba (Barancsi - Horváth - Szennyessy 2001).
A nyereség-veszteség számítás, azaz eredménykimutatás szembeállítja a bevételeket a ráfordításokkal. Ez a fejezet felvázolhatja a nyereség-felosztás módját, mértékét, valamint a szükséges finanszírozási eszközöket és azok forrásait.

Golfozó Gábor tételesen összeszedte egy szerényebb színvonalú golfpálya kialakításának költségeit, elsődleges becslései alapján az induló ráfordítás (terepmunka, gépek, berendezések, humán erőforrások), nagyságrendileg olyan 23-25 millió forint, továbbá a becsült működési és fenntartási költség rendre meghaladja az egymillió forintot. A versenytársak árazását áttekintve (oktatás óránként 7-10000 forintos áron, különböző szintű napi játék 7-15.000 Ft, éves tagsági díjak 50-250.000 forint). A bekerülési érték nagyságrendjét és a tervezett bevételi tételek nagyságrendjét összevetve világosan érzékelhető a dimenzionális különbség. Igen agresszív marketing stratégiát kellene folytatni, hogy a beruházás megtérüljön. Ebben az üzleti modellben egyszerűen az a probléma, hogy a működési költséget vélelmezhetően sikerül kitermelni, viszont az induló bekerülési költség túl magasnak tűnik. Gábornak azon kell elgondolkodnia, hogy esetleg az induló költségeket milyen módon tudja csökkenteni, illetve megvalósítható-e a fejlesztés valamilyen szakaszolt (részekre bontott) módon.

Érdekes kérdés, hogy mely tételek milyen időtávra vonatkozzanak. Erre sincs általános szabály, de egy három éves előretekintés (erre törekvés) jó középútnak tűnhet. Ettől távolabb vélelmezhetően különben sem látunk el. Ezért a pénzügyi tervet főszabályként az elkövetkező három évre szokták kidolgozni, ezen belül a cash-flow tervet az első évre vonatkozóan havi, vagy negyedéves bontásban.

j) Mellékletek

A mellékletekben kell megjelenni minden olyan anyagnak, amelyek nem tartoznak a törzsanyaghoz, azonban alátámasztják, igazolják az üzleti tervben megfogalmazott elképzeléseket. Ezek tehát háttéranyagok, amelyek a terv alátámasztására, egyes pontjainak részletezésére szolgálnak. A teljesség igénye nélkül néhány a legjellemzőbb mellékletekből, amelyek a napi gyakorlatban gyakran megjelennek:

  • termék részletes műszaki paraméterei,
  • technológia mélyebb szakmai bemutatása,
  • piackutatási adatok,
  • szerződések,
  • árajánlatok,
  • részletesebb pénzügyi számítások,
  • referenciamunkák ismertetése, igazoló kontaktokkal megadva,
  • kulcsfigurák bemutatása.