Skip navigation

Vállalati együttműködések

Eddig a szervezetek belső felépítést tárgyaltuk. Azonban a korábban tárgyalt rendezőelvek, munkamegosztási módok nem csak egy szervezeten belül, hanem nagyobb formációkban, pl. vállalatcsoportokban (több, jogilag elkülönülő vállalatból álló szerveződésekben) is felfedezhetők. Ebben az alfejezetben azt mutatjuk be, hogy mi motiválja a különböző vállalati együttműködések létrejöttét, illetve ismertetünk néhány tipikus kooperációs formát is. Ezek nem feltétlenül csak a nagyméretű, globális piacokban gondolkodó vállalatokat jellemzik, kisebb vagy közepes méretű vállalatokból is szervezhető vállalatcsoport.

Példa: a Norbi Update vállalatcsoport

Schóbert Norbert vállalkozásairól 2013-ban részletes adatokat közölt a napi.hu, majd 2014-ben a tőzsdei bevezetés kapcsán a hvg.hu. Az Update márkát 2004-ben hozták létre, de a vállalkozó az első nagyobb összegeket aerobik VHS kazetták kiadásával kereste még az 1990-es évek végén. Jelenleg a legjelentősebb bevételi forrást a terméklicencek és a saját értékesítési hálózat adja, de cégcsoport története meglehetősen kalandos. Egy időben pl. a Schóbert házaspár kacérkodott saját kávézólánc, illetve éttermek kialakításával (jó példa erre a 2005-2007 között működött Norbi Update Étteremhálózat Kft., illetve az Update Cafe Bt., amely kávézót üzemeltetett a Duna-korzón, valamint az Update Ételfutár Kft., amely egészséges ételek házhoz szállításával foglalkozott), de ezek az üzletek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Jelenleg a Teletál Ételfutár Kft. foglalkozik az ételeik kiszállításával, jutalék fejében, így ezen a területen nincs saját cégük. A 2014-ben tőzsdére került társaság - a Norbi Update Lowcarb Nyrt. - saját maga nem foglalkozik termékek gyártásával, azt partnerek végzik (pl. a Cerbona műzliszeletet, az Univer pedig Update salátaöntetet gyárt). Franchise hálózatuk nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában is megtalálható.
Forrás: napi.hu, http://hvg.hu/enesacegem/20140822_Interju_Schobert_Norbert

A szervezetek belső struktúrájának átalakulását általában a piaci viszonyokban bekövetkező változások indukálják. Az 1980-as, 1990-es évekre a piacok alapvetően megváltoztak: labilissá, széttöredezetté váltak, a globalizáció révén a verseny intenzívebb lett. A 80-as, 90-es évek piaci követelményeinek hatására a rugalmasság, az alkalmazkodás, az innováció lettek a versenyképesség fő meghatározó elemei, a méretgazdaságosság, a termelékenység, és a "piaci hatalom" jelentősége mellett. A globalizáció hatására a tömegtermelést felváltotta a tömeges testre szabás [3] (Kocsis 1993), ami új, rugalmas magatartásformát követel meg a piaci és intézményi szereplőktől.

A piacok megváltozása megváltoztatta a szervezeteket is: egyszerre volt szükség a kis- és nagyvállalati előnyök kiaknázására. Egyrészt a globális és/vagy labilis piacokon való helytálláshoz továbbra is szükség van tőkekoncentrációra, azaz a vállalati méret növekedésére, illetve a több lábon állásra (diverzifikációra). Továbbra is „divatosak" a fúziók (angolul merger), melynek során két vagy több vállalat jogilag/szervezetileg egyesül, és a felvásárlások (akvizíciók, aquisition), melynek során az egyik vállalat meghatározó részesedést (befolyást) szerez egy másik vállalatban. Az M&A tranzakciók (így rövidítik a fúziókat és felvásárlásokat, az angol elnevezések kezdőbetűit használva) során hatalmas vállalatok jöhetnek létre.

Példa

2006-ban Artner Annamária arról írt a Statisztikai Szemlében, hogy a világ 100 legnagyobb gazdaságából 51 vállalat és csak 49 ország, azaz egyes vállalatbirodalmak gazdasági ereje vetekszik a kisebb nemzetgazdaságok erejével, illetve túl is szárnyalhatja azt.
Forrás: Artner 2006

Másrészt a tőkekoncentrációk mellett a tőkeösszefonódással nem járó vállalati kooperációk is egyre változatosabb, kiterjedtebb formát öltenek. Míg a tőkekoncentráció esetén a vállalatok úgy rendeződnek nagyobb csoportokba, hogy jogilag vagy gazdaságilag elvesztik önállóságukat, a kooperációk esetén mind a jogi, mind a gazdasági önállóság megmarad, de a vállalatok valamilyen módon összehangolják tevékenységüket (pl. stratégiai szövetséget kötnek, franchise hálózatok jönnek létre stb.).

[3] A tömeges testreszabás annyit jelent, hogy a tömegtermelés olcsóságával és gyorsaságával gyártjuk a terméket, de képesek vagyunk kielégíteni az egyedi igényeket, a vevő igényeire szabni a terméket.