Skip navigation

Az idegen forrás

A kötelezettség általánosságban megfogalmazva, olyan múltbeli eseményekből eredő, jelenben fennálló tartozást jelent, amelynek jövőbeni rendezése pénzeszköz kiáramlással fog járni. Maradva az eszközök tárgyalásánál említett kereskedelmi vállalat példájánál: a (múltban) megvásárolt áru miatt tartozásunk áll fenn a jelenben (mivel az árut halasztott fizetéssel vettük meg), amit a jövőben pénzkiadás fog kísérni (hiszen ki kell fizetnünk). A kötelezettségeket is (hasonlóan az eszközökhöz) elsődlegesen a rendelkezésre állási idő alapján különítjük el. Ez alapján beszélhetünk hosszú lejáratú és rövidlejáratú kötelezettségről. A hosszú lejáratú kötelezettségek lejárati ideje 12 hónapnál hosszabb, míg a rövidlejáratúak esetében a visszafizetés esedékessége 12 hónapon belül van. Vegyük észre, hogy előbb-utóbb minden hosszú lejáratú kötelezettség rövidlejáratúvá válik! A hosszú lejáratú kötelezettségek tipikus megjelenési formái a hitelek, kölcsönök, kötvénykibocsátásból eredő tartozások, ezek szinte mindig kamatfizetési kötelezettséggel is járnak. A rövidlejáratú kötelezettségek között találjuk egyrészt a 12 hónapon belül esedékes hiteleket, kölcsönöket, másrészt azokat a szokásos működéssel összefüggő tartozásokat, amelyek nélkül szinte egyetlen vállalat sem működhet. A legjellemzőbbek ezek közül a szállítókkal, a dolgozókkal, tulajdonosokkal szembeni tartozások és az adótartozások.

Mérlegszerűen foglaljuk össze az eddigi ismereteinket, bemutatva a mérleg alapvető tagolását (3.2. ábra)!

3.2. ábra A mérleg általános áttekintése Mérleg, 201X. december 31.

ESZKÖZÖK FORRÁSOK
Befektetett eszközök [6]
  • Immaterális javak
  • Tárgyi eszközök
  • Befektetett pénzügyi eszközök
Saját tőke
  • Jegyzett tőke
  • Jegyzett, de be nem fizetett tőke
  • Tőketartalék
  • Eredménytartalék
  • Mérleg szerinti eredmény
Forgóeszközök
  • Készletek
  • Követelések
  • Értékpapírok
  • Pénzeszközök
Kötelezettségek
Hosszú lejáratú kötelezettségek
  • Hosszú lejáratú hitelek
  • Hosszú lejáratú kölcsönök
  • Tartozások kötvénykibocsátásból
Rövidlejáratú kötelezettségek
  • Rövidlejáratú hitelek
  • Rövidlejáratú kölcsönök
  • Kapott előlegek
  • Szállítók
  • Váltótartozások
  • Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN

Könnyen belátható, hogy a mérlegben érvényesül egy alapvető összefüggés. A rendelkezésre álló vagyont a mérleg kettős vetületben mutatja be: egyrészt, mint eszköz, másrészt, mint forrás. Mivel ugyanarról a vagyonról van szó, csak más szemszögből vizsgálva, így kézenfekvő, hogy a mérleg két oldalának összegszerűen egyeznie kell (ezt nevezzük mérlegfőösszegnek). 

Néhány kiegészítés a saját tőkéhez. A jegyzett tőke, ahogyan már említettük a cégbíróságon bejegyzett alapítói tőkét jelenti, a jogszabályi előírások lehetővé teszik, hogy a tulajdonosok a társasági szerződésben rögzített jegyzett tőke összegére vonatkozó befizetéseiket időben elhalasztva teljesíthessék. Ez alapján előfordulhat, hogy amikor a cégbíróság bejegyzi a társaságot, ezzel a jegyzett tőke összegét is, a tulajdonosok még csak részben teljesítették a jegyzett tőkére vonatkozó befizetési kötelezettségüket. Így a jegyzett tőke és annak befizetett összege eltérhet egymástól, ezt a különbséget jeleníti meg a jegyzett, de be nem fizetett tőke.

Vegyünk egy példát! Egy kft.-t 10 millió Ft jegyzett tőkével alapítottak, a cégbírósági bejegyzésig (201X. július 15.) a tulajdonosok 6 millió Ft befizetést teljesítettek. Ez a helyzet az alábbi formában (3.3 ábra) jelenik meg a mérlegben (a mérlegben az adatokat 1.000 Ft-ban kell megadni!)

3.3 ábra A jegyzett és a jegyzett, de be nem fizetett tőke kapcsolata 

ESZKÖZÖK FORRÁSOK
Befektetett eszközök Saját tőke
  • Jegyzett tőke 10.000
  • Jegyzett, de be nem fizetett tőke -4.000
Forgóeszközök
  • Pénzeszközök 6.000
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Rövidlejáratú kötelezettségek
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 6.000 FORRÁSOK ÖSSZESEN 6.000

 

A vagyon tehát egy alapvető fontosságú kategória, de a vállalatnak az a célja, hogy a rendelkezésre álló vagyont eredményesen működtesse.

Nézzük meg részletesebben, mit is jelent az eredmény! Az eredmény lehet nyereség és veszteség is. A nyereséget az eddigi ismereteink alapján úgy definiálhatjuk, hogy a vállalat úgy ér el eszköznövekedést, hogy ezzel a kötelezettségei nem nőnek. A veszteség pedig olyan kötelezettségnövekedés, amely nem jár eszköznövekedéssel.

Egy kézenfekvő példán bemutatva: tegyük fel, hogy a vállalat a 100 értéken vásárolt árut 120 értéken (készpénzért) értékesíti. Az esemény hatására az árukészlet 100-zal csökkent, míg a készpénzünk 120-zal nőtt, egyenlegében az eszközök 20-zal növekedtek. Nyilvánvaló, hogy az esemény hatására kötelezettség nem keletkezett (a korábban megvásárolt áru miatt esetleg még fennállhat a szállítóval szemben a 100 tartozás, de ez nem változik meg azért, mert 120-ért adták el az árut). Ezt a 20-at nevezzük nyereségnek. Ha viszont az árut csak 80-ért tudják eladni, az áruért továbbra is 100-at kell(ett) fizetni a szállítónak, viszont csak 80 összegben folyt be pénz, így a tranzakció veszteséges lett, hiszen a 100 kötelezettséggel szemben csak 80 pénz áll.

Az eredmény sajátos forrás, mivel a képződésekor (ennek folyamatát lásd később) nem sorolható be közvetlenül sem a saját tőke sem a kötelezettségek közé. Mi ennek az oka? Amennyiben a vállalat nyereséget ér el, az három érdekhordozó között fog megoszlani. Először annak egy részét adóként, társasági adó formájában be kell fizetni az állami költségvetésbe (ezért is nevezzük egy időszak eredményét adózás előtti eredménynek), vagyis ez kötelezettség lesz a cég számára. Az adózott eredményről a tulajdonosok döntenek, hogy osztalék formájában kivonják-e, ami így értelemszerűen kötelezettség lesz. Amennyiben osztalékként nem vonják ki a teljes adózott eredményt, akkor az a vállalatnál marad a saját tőkét növelve. A veszteség esetén egészen más a helyzet! Veszteséges gazdálkodás esetén nincs adófizetési kötelezettség, de osztalék sem fizethető, így a teljes veszteség összege csökkenti a tulajdonosok által korábban biztosított saját tőke összegét, vagyis a forrás oldalon negatív előjelű lesz az eredmény.

A mérlegben elkülönülten jelenik meg a tárgyidőszak osztalékkal csökkentett adózott eredménye (ezt mérleg szerinti eredménynek nevezzük), és a korábbi évek mérleg szerinti eredményeinek halmozott összege, amit eredménytartaléknak nevezünk.

Nézzünk erre egy példát! Egy társaság eredménytartaléka 2011. december 31-én 25.000.000 Ft, a 2011. évi mérleg szerinti eredmény 4.000.000 Ft. A 2012. évi adózás előtti eredmény 10.000.000 Ft, a fizetendő társasági adó 1.000.000 Ft, a tulajdonosok döntése alapján 6.000.000 Ft osztalékot fizetnek a 2012. év után. Mennyi lesz a 2012. december 31-i eredménytartalék és a 2012. évi mérleg szerinti eredmény összege? A 2011. december 31-i eredménytartalék összege még nem tartalmazza a 2011. évi mérleg szerinti eredményt, ez csak 2012-ben kerül átvezetésre az eredménytartalékba, tehát az eredménytartalék összege 2012. december 31-én 29.000.000 Ft. A 2012. évi mérleg szerinti eredmény az adózás előtti eredmény társasági adóval és osztalékkal csökkentett része, tehát 3.000.000 Ft, amely 2013-ban lesz az eredménytartalék része.

Ezek után tisztázzuk a tőketartalék tartalmát, amely szintén a cégalapítással függ össze. Azt már láttuk, hogy a tulajdonosok döntenek a jegyzett tőke összegéről és annak befizetésének időbeli ütemezéséről is. A kapcsolódó jogszabályok lehetővé teszik, hogy a tulajdonosok a társaság kezdő tőkéjét nemcsak jegyzett tőke formájában teljesíthetik, hanem tőketartalékként is. A jegyzett tőke minimumára vannak kötelező előírások, de felső korlátja nincsen, így a tulajdonosok dönthetnek úgy is, hogy jegyzett tőkeként csak a törvényi minimumot (ez például kft esetében 500.000 Ft) teljesítik, míg az e fölött önként vállalt sajáttőke-juttatást tőketartalék formájában biztosítják (ázsiónak is szokás nevezni).

Visszagondolva a 3.1. ábrára, hamar észrevehető, hogy az ott megjelölt erőforrások közül a mérlegben az eszközök között nem jelenik meg a munkaerő, de nem jelennek meg a szolgáltatások sem, pedig ezek is alapvető fontosságú erőforráselemek egy cég életében. Felületesek, figyelmetlenek voltunk a mérleg áttekintése során? Erről nincs szó! Az eszközök fogalmának humán erőforrásra alkalmazása nehézségekbe ütközik. Mert igaz ugyan, hogy a múltban kötöttünk egy munkaszerződést, ez alapján a jelenben rendelkezésünkre áll a munkaerő, de a vele kapcsolatos jövőbeli gazdasági hasznokra azért nem vehetünk mérget, hiszen a munkaerő minden nap hazamegy, és nincs garancia arra, hogy holnap is bejön dolgozni. Nem is beszélve arról a kihívásról, hogy mennyi is a munkaerő értéke? Ne feledjük, a mérlegben ki kell tudni mutatni a vagyonrészek értékét is! A munkaerő, mint erőforrás ezért nem képezhető le mérlegképes eszközformára. Viszont könnyen belátható az is, hogy a munkaerővel kapcsolatosan a cégnek kötelezettsége keletkezik, hiszen onnan kezdve, hogy munkába lép a munkavállaló a munkáltatónak folyamatosan keletkezik vele szemben tartozása a munkabér miatt. 

Nézzünk két példát mindezek megértéséhez!
a.) A társaság 500.000 Ft-ért anyagot vásárolt, 15 napos fizetési határidővel.
b.) A társaság munkaszerződést kötött egy magánszeméllyel, havi bére 500.000 Ft.
Az a.) esetben a mérleg eszköz oldalán megjelenik a készletek csoportjában a megvásárolt anyag 500.000 Ft értékben, vele szemben a forrás oldalon a kötelezettségek között szállítói tartozásként megjelenik 500.000 Ft. Ez így rendben is van. A b.) esetben viszont a munkaszerződés megkötését (amellyel ugyan erőforrást biztosítottunk magunknak és kikötöttük a „vételárát" is, sőt azt is, hogy minden hónap 10-ig kifizetjük a bért) nem tudjuk a mérlegben megjeleníteni, a szerződéssel viszont biztosítottuk a munkaerő, mint erőforrásnak a rendelkezésre állását. A munkaerővel kapcsolatosan a mérlegben akkor jelenik meg bértartozás címén kötelezettség, ha elszámoljuk egy adott hónap teljesítményét és megállapítjuk, hogy kinek mennyit kell fizetni (ezt szokás a szakzsargonban bérszámfejtésnek nevezni). Ez alapján megjeleníthető a kötelezettségek között a fennálló bértartozás, de mi lesz az eszközoldali kapcsolata? Eddigi ismereteink alapján erre egyelőre nem tudunk választ adni. Ennek megfogalmazása már átvezet bennünket a költségek témakörébe.

A jelenlegi magyar szabályozás (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény) szerinti teljes részletezettségű mérleg a 3.4. ábrán látható. Jelen fejezetnek nem célja a mérleg teljes tartalmi megismerése, így több olyan vagyonrész megnevezés is található az ábrán, amelynek részleteivel itt nem foglalkozunk. 

3.4 ábra A mérleg 

ESZKÖZÖK FORRÁSOK
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. IMMATERIÁLIS JAVAK
  1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
  2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
  3. Vagyoni értékű jogok
  4. Szellemi termékek
  5. Üzleti vagy cégérték
  6. Immateriális javakra adott előlegek
  7. Immateriális javak értékhelyesbítése
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK
  1. Ingatlanok
  2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
  3. Egyéb berendezés, gépek, járművek
  4. Tenyészállatok
  5. Beruházások, felújítások
  6. Beruházásokra adott előlegek
  7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
  1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
  2. .Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásnak
  3. Egyéb tartós részesedés
  4. Tartósan adott kölcsön egyéb rész. viszonyban álló vállalkozásnak
  5. Egyéb tartósan adott kölcsön
  6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
  7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
B) FORGÓESZKÖZÖK
I. KÉSZLETEK
  1. Anyagok
  2. Befejezetlen termelés és félkész termék
  3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
  4. Késztermékek
  5. Áruk
  6. Készletekre adott előlegek

II. KÖVETELÉSEK
  1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők)
  2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
  3. Követelések egyéb rész. viszonyban lévő vállalkozással szemben
  4. Váltókövetelések
  5. Egyéb követelések

III. ÉRTÉKPAPÍROK
  1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
  2. Egyéb részesedés
  3. Saját részvények, üzletrészek
  4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
IV. PÉNZESZKÖZÖK
  1. Pénztár, csekkek
  2. Bankbetétek
C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
D) SAJÁT TŐKE
I. JEGYZETT TŐKE
II. JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE (-)
III. TŐKETARTALÉK
IV. EREDMÉNYTARTALÉK
V. LEKÖTÖTT TARTALÉK
VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
E) CÉLTARTALÉKOK
  1. Céltartalékok várható kötelezettségekre
  2. Céltartalékok jövőbeni költségekre
  3. Egyéb céltartalékok
F) KÖTELEZETTSÉGEK
I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK
  1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
  2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb rész. viszonyban lévő vállalkozással szemben
  3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
  1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
  2. Átváltoztatható kötvények
  3. Tartozások kötvénykibocsátásból
  4. Beruházási és fejlesztési hitelek
  5. Egyéb hosszúlejáratú hitelek
  6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
  7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
  8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek
III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
  1. Rövid lejáratú kölcsönök
  2. Rövid lejáratú hitelek
  3. Vevőktől kapott előlegek
  4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
  5. Váltótartozások
  6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
  7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb rész. viszonyban álló vállalkozással szemben
  8. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek
G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN

 

[6] A mérleg összevont kimutatás, amelynek három szintje van: főcsoport, csoport és tétel. A „Befektetett eszköz" főcsoport, a „Tárgyi eszközök" a mérleg egyik csoportja. Ugyanígy a „Kötelezettségek" a mérleg egyik főcsoportja, a „Rövid lejáratú kötelezettségek" a csoport és a „Szállítók" a tétel. Az ábra az eszközoldalon nem tartalmaz tételszintű megnevezést, de ilyen lehetne például a „Pénzeszközök" csoporton belül a Pénztár és a Bankbetét. A mérleg teljes tagolását a fejezethez tartozó melléklet mutatja be.