A költségek rendszerezése
Az előző alfejezetben megállapítottuk, hogy a költségeket az erőforrások felhasználása okozza. Az erőforrások pedig sokfélék, ezért a költségeket az erőforrások fajtái szerint tagolni lehet. A felhasznált erőforrások fajtái alapján értelmezett költségstruktúrát költségnemeknek nevezzük. A költségnemek a költségek megjelenési formáit jelentik. A felhasznált erőforrások alapján a költségnemeket három csoportba bonthatjuk:
- anyagjellegű költségek
- személyi jellegű költségek
- értékcsökkenési leírás
Az anyagjellegű költségek az anyagfelhasználással és a külső szolgáltatások igénybevételéből erednek. Ezen belül megkülönböztetünk
- anyagköltséget (a felhasznált alap-, segéd-, üzemanyagok, energiahordozók, víz, nyomtatvány, irodaszer, munka- és védőruha, szerszámok, stb.),
- igénybe vett szolgáltatások költségét (utazás, szállás, raktározás, posta, telefon, javítás-karbantartás, újságelőfizetés, bérleti díj, reklám-marketing, tagsági díjak, oktatás, könyvelési szolgáltatás, tanácsadás, távfűtés, takarítás stb. stb., vagyis igen szerteágazó tételek tartoznak ide, amelyek nem minősül egyéb szolgáltatásnak),
- egyéb szolgáltatások költségét (hatósági, igazgatási, pénzügyi, biztosítási szolgáltatások).
A személyi jellegű költségek közé a humán erőforrás igénybevételével (alkalmazásával) összefüggő költségeket soroljuk. Ide tartozik:
- bérköltség: az adott számviteli időszakhoz kapcsolódóan bérként számfejtett (statisztikai besorolás szerint keresetnek minősülő) tételek összessége: alapbér/törzsbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, egyéb bér, prémium, jutalom;
- személyi jellegű egyéb költségek: természetes személyek részére teljesített nem bérköltségnek minősülő kifizetések (költségtérítések: utazási, étkezési, lakhatási; természetbeni juttatások, betegszabadság, végkielégítés, napidíj, reprezentáció stb.);
- bérjárulékok: minden olyan, adók módjára fizetendő, jogszabályi előírásokon alapuló tételek, amelyeket a bérek illetve a személyi jellegű egyéb költségek, vagy a foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg. Ennek legjellemzőbb példája a szociális hozzájárulási adó (mértéke 2012-ben 27%).
És végül az értékcsökkenési leírás a tárgyi eszközök (és immateriális javak) használatával összefüggő költség, ami kifejezi ezen eszközök hozzájárulását a tevékenységhez.
A költségek csoportosíthatók azok célja szerint is. Ez alapján beszélünk közvetlen és közvetett költségekről. A közvetlen költségek olyan költségek, amelyek a felmerülésük pillanatában hozzárendelhetők egy konkrét tevékenységhez (termékhez, szolgáltatáshoz). Azt a tevékenységet, amihez a költséget hozzárendeljük költségviselőnek nevezzük. A korábbiakban említett piros bizgentyű egy költségviselő. Ezzel szemben a közvetett költségek felmerülésekor nem tudunk meghatározni egy konkrét tevékenységet, csak egy szervezeti egységet (költséghelyet) amihez a költség kapcsolódik. Ilyen költséghely lehet egy telephely, egy osztály vagy éppen maga a vállalat. A költségek e csoportosításával részletesen nem foglalkozunk.