Skip navigation

Tőzsdén kívüli részesedés értékesítés (kockázatitőke-bevonás)

Azon vállalkozások, amelyek méretüknél fogva túl kicsik tőzsdei részvénykibocsátásra, vagy úgy ítélik meg, hogy tőzsdén kívüli tőkeemeléssel kedvezőbb feltételek mellett juthatnak saját tőkéhez, tőzsdén kívül is értékesíthetik üzletrészük vagy részvényeik egy részét befektetőknek.

A kockázatitőke-befektetések alatt azon pénzügyi közvetítők és pénztulajdonosok tőke-befektetéseit értjük, akik jelentős és viszonylag gyors tőkenyereség elérése érdekében elsősorban olyan tőzsdén nem jegyzett vállalatokba, vállalkozásokba fektetnek be, amelyektől dinamikus növekedést és ennek eredményeként piaci értékük jelentősen emelkedését várják. Ezen belül három csoportot lehet megkülönböztetni a befektető sajátosságait figyelembe véve:

  • az intézményi kockázati tőkét,
  • az informális kockázati tőkét (ezen belül az üzleti angyalokat),
  • a szakmai befektetők által nyújtott vállalati kockázati tőkét.

Az intézményi kockázati tőke a hivatásos pénzügyi közvetítő intézmények alaptőke-befektetéseit takarja olyan tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokban, amelyeknek az átlagosnál nagyobb növekedési potenciáljuk van, és ahol a befektetők alapvető célja a maximális tőkenyereség elérése a kiszálláskor. Az informális kockázati tőke befektetői olyan magánszemélyek, akik anyagi és gyakran szellemi tőkét (vállalkozói tapasztalatot, tudást, kapcsolatrendszert stb.) fektetnek be tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozásokba, amelyekkel a befektetést megelőzően nem álltak kapcsolatban. A csoport azon tagjait, akik nemcsak a finanszírozásban, de a vállalkozás fejlesztésében is aktívan részt vesznek, üzleti angyaloknak nevezzük.

A stratégiai vagy szakmai befektetőknek is nevezett vállalati kockázatitőke-befektetők azért vesznek részesedést a vállalkozásban, hogy szakmai területükön az új üzleti megoldások, K+F fejlesztések eredményeit figyelemmel kísérjék és annak várható eredményeit vagy egyéb stratégiai előnyöket, pozitív szinergiákat realizáljanak.

A pénzügyi befektetési céllal üzletrészt vásárló befektetők hozamelvárásai nagyon magasak, még a tőzsdei befektetések hozamelvárásánál is jóval magasabb mivel a tőzsdei befektetésnél magasabb kockázatot is vállalnak. Másrészt az üzletrész értékesítés nagyon magas tranzakciós költségekkel jár, mivel a befektetők nagyon magas kockázatot vállalnak és azt ellensúlyozandó nagyon alaposan meg akarják ismerni a vállalatot és annak perspektíváit. A befektetési döntések szempontjából a legfontosabb az üzletrészt értékesítő vállalat üzleti terve és a vállalat menedzsmentje. Egy kipróbált, sikeres, tapasztalatokban gazdag menedzser lehet a garancia arra, hogy az üzleti tervben foglaltak meg is valósulnak. Ennek megfelelően kizárólag a nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív, fejlődő vállalakozások számára jöhet számításba az üzletrészek értékesítése pénzügyi befektetőknek.

A szakmai befektető számára történő üzletrész eladás csak akkor valósulhat meg, ha az üzletrészt értékesítő vállalkozás olyan erőforrásokkal, képességekkel és eszközökkel rendelkezik, amelyek vonzóak és pozitív szinergiát biztosítanak a befektetőnek.

Példák tőkeszerzésre:

Egy-egy jó ötlet megvalósításához, egy KKV elindulásához szükség van a megfelelő induló tőkére. A hazai startupok (kezdő vállalkozások) sokszor panaszkodnak a tőkehiányra, míg a befektetők arra, hogy nincsenek olyan spartupok, amikben szívesen befektetnének (Varsányi 2015).
Több esetben versenyeken, pályázatokon szerzik meg az induló tőkét az ígéretes ötletek. Ilyen pl. a szegedi egyetemisták által kitalált fitnesz applikáció, amely a Microsoft Imagine Cup innovációs világversenyének innováció kategóriában második helyezést ért el és megkapta a vele járó 10 ezer dolláros díjat. Az ötlet maga egyszerű: testmozgással, sportolással virtuális ételt vehetünk, amivel virtuális kisállatunkat (zsiráfunkat) etethetjük. (index.hu)

Egy másik hazai vállalkozás, a street workout eszközöket tervező Hard Body Hang a Fiatalok Lendületben program keretében nyert el néhány ezer eurós támogatást (az Európai Unió finanszírozásában), amiből lehetőség volt a prototípus továbbfejlesztésére és ingyenes mintaparkok létrehozására. A mintaparkok segítették a termékfejlesztést és megrendeléseket is generáltak. Később a vállalkozás a Design Terminál inkubációs mentorprogramjának támogatását nyerte el. Ebben a programban jogi, iparjogvédelmi, marketing, sales (értékesítési) és egyéb tanácsadással támogatják az induló vállalkozásokat, hogy helyt tudjanak állni akár a nemzetközi piacon is. (hvg.hu, designerminal.hu)

Speciális finanszírozási forma az ún. közösségi finanszírozás, vagy angol nevén crowdfounding. Ennek lényege, hogy speciális, erre szakosodott oldalakon (pl. kicksparter.com) egy új ötlet, termék megvalósítói előfinanszírozókat kereshetnek a projektekhez. A támogatók laikusok, akiknek megtetszik az ötlet és hajlandóak egészen kevés, vagy akár nagyobb összeggel is hozzájárulni a projekt indulásához. Cserébe hozzájuthatnak a termékhez/szolgáltatáshoz vagy annak speciális változathoz. A magyar oldalak (pl. creativeselector.hu) és közösségi finanszírozású projektek még gyerekcipőben járnak. (hvg.hu)

Forrás: Varsányi (2015)
http://index.hu/tech/2014/07/27/futnom_kell_mert_ehezik_a_zsirafom/
http://www.designterminal.hu/hu/inkubacio/mentorprogram
http://hvg.hu/enesacegem/20140424_Kozossegi_tamogatasbol_milliokat
http://hvg.hu/kkv/20131029_A_margitszigeti_evezosklubbol_az_offenbur