Skip navigation

A pénzügyi döntések célja

A pénzügyi döntések célja a nagyobb méretű és a kisvállalatok esetén nem feltétlenül egyezik. A nagyvállalatok rendszerint részvénytársaságként működnek, tulajdonosaik közvetlenül nem vesznek részt a napi üzleti döntésekben. A társaság ehelyett alkalmazottakat foglalkoztat, akik a tulajdonosok érdekeit képviselik, és ez az érdek a vagyon gyarapodásához kötődik. A vállalat részvényei forognak a szervezett és nyilvános részvénypiacokon, ahol az értékük piaci árfolyamok formájában folyamatosan lemérődik. A pénzügyi döntések céljának meghatározása ebben az esetben egyértelmű: az a jó pénzügyi döntés, amely növeli a részvény piaci értékét. A nagyvállalatok pénzügyi vezetői tehát pénzügyi döntéseik meghozatala során a részvényesek vagyonának maximalizálását tekintik iránytűnek.

A kisvállalatok esetén a tulajdonos gyakran egyúttal a vállalat vezetőségének is tagja. A vállalat üzletrészei nincsenek (nem is lehetnek) bevezetve a tőzsdére, így nem állnak rendelkezésre megbízható és könnyen elérhető információk a kisvállalatok piaci értékéről. A pénzügyi döntések célját ez esetben befolyásolja a vállalkozás működtetésének stratégiai célja is. Ebből a szempontból két alapvető vállalkozási típus különböztethető meg. Az úgynevezett életmód-vállalkozásoknak az a fő törekvésük, hogy a tulajdonosok számára elfogadható életvitelt biztosítsanak, nagyobb kockázatok és gyors növekedési kilátások nélkül. Általában a vállalkozások 90-95 százaléka tekinthető életmód-vállalkozásnak. A kisvállalkozások 5-10 százaléka áll a vállalkozói spektrum másik szélén, ezek az úgynevezett nagy növekedési potenciállal rendelkező cégek, őket szokás gazelláknak is nevezni.

Példák különböző stratégiájú vállalkozásokra:

  1. Életmód-vállalkozás: A Manna Bt.-t egy háziorvos alapította 1994-ben Budapesten, amikor az orvosnő felismerte, hogy számára több lehetőséget kínál a házi orvoslás vállalkozói formája. Kollégái és barátai bátorítása ellenére nehezen szánta rá magát a több felelősséget, másfajta gondolkodást is követelő életformára. Fennállása óta sikeresen működik. Van egy alkalmazottja, az asszisztense. Külső tanácsadót vesz igénybe a könyvelésre. Terjeszkedni nem akar. A gyógyításból szeretne élni továbbra is.
    Forrás: Vecsenyi J.: Vállalkozás. Az ötlettől az újrakezdésig. Aula Kiadó, 2003, Budapest, 55-56. o.
  2. Gazella-vállalkozások: Ebbe a csoportba tartozik többek között a Kész Kft., amely egy szegedi építőipari kisvállalkozásból lett az egyik legnagyobb magyar építőipari nagyvállalat. A Béres Rt. Béres József kutatási eredményeit ültette át a gyakorlatba, és tette az egyik legfontosabb piaci szereplővé.
    Forrás: Vecsenyi J.: Vállalkozás. Az ötlettől az újrakezdésig. Aula Kiadó, 2003, Budapest, 65. o.

Az életmód-vállalkozásoknál a pénzügyi döntések alapvető célja, hogy a cég annyi jövedelmet termeljen, amennyi elegendő a vállalkozásban résztvevők megélhetéséhez. Az effajta vállalkozásoknál a cég eladása mint stratégiai cél, leggyakrabban nem jön számításba. Velük ellentétben azonban a gazellák szeme előtt stratégiai célként egy sikeres nagyvállalkozás képe lebeg, és többnyire attól sem zárkóznak el, hogy a céget a fejlődés egy pontján részben vagy egészben egy befektető számára értékesítsék. Minthogy az értékesítés pillanatában a cég értéke valamilyen módon meg fog határozódni, ezen vállalkozások pénzügyi döntéseik során a vállalkozás értékének maximalizálását tekintik alapvető célnak, ami tulajdonképpen összhangban van a nagyvállalatok pénzügyi vezetőinek alapvető célkitűzésével. A továbbiakban vállalkozás vagyonának maximalizálását tekintjük a pénzügyi döntések alapvető céljának. Egy cég piaci értékét alapvetően a tulajdonosokat a jövőben várhatóan megillető pénzáramok (angol kifejezéssel: cash-flow) befolyásolják.

A cash-flow a pénzforrások képződésének és felhasználódásának folyamata egy adott időszak alatt, azaz a tényleges pénzbevételek és pénzkiáramlások különbségével egyezik meg. A cash-flow azért jut központi szerephez, mivel csak a pénzt lehet elkölteni. Egy vállalkozás pénzügyi szempontból akkor tekinthető egészségesnek, ha képes elegendő pénzt megtermelni ahhoz, hogy a hitelezőinek, szállítóinak, alkalmazottainak és tulajdonosainak fizetni tudjon. A számviteli nyereség ezzel szemben nem jelent ténylegesen elkölthető pénzt.

A vállalkozás értéke nemcsak a pénzáramok nagyságától, hanem azok várható esedékességétől és kockázatosságától is, azaz befolyásolja a pénz időértéke és a kockázat alapelve is.