A pályázatok jelentősége napjainkban
A vállalkozások, kiemelten a kis- és középvállalkozások finanszírozásával kapcsolatban napjainkban egyre inkább fókuszba kerül a pályázatok kérdésköre. A különféle hagyományos pénzügyi finanszírozási módozatokon felül a pályázat rendszer is lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalkozások életciklusának különböző fázisait finanszírozza. Jelen fejezetben a pályázati rendszerrel kapcsolatos legfontosabb ismereteket tekintjük át.
„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg." Ki ne hallotta volna ezt, vagy ehhez megtévesztésig hasonló mondatot rádióban, televízióban, vagy ki ne látta volna egy nagyobb volumenű beruházás mellett egy hatalmas táblára felírva, vagy a postaládájába bedobott tájékoztató anyagra felírva? Szintén gyakran, már-már napi szinten találkozhatunk a napi sajtóban a Széchenyi2020, a Kohéziós Alap, a Strukturális Alapok, a konvergencia, leghátrányosabb helyzetű kistérségek, irányító hatóság, közreműködő szervezet, stratégiai cél, horizontális cél, programozási periódus, prioritás, társfinanszírozási ráta stb. kifejezésekkel is.
Ezen (és a kapcsolódó) fogalmak mindegyike igen szakszerűen definiált elméleti háttéren nyugszik, letisztult, pontos logikai háttérrel és összefüggésrendszerekkel rendelkezik, melyek pontos ismerete páratlan lehetőségeket képes nyújtani ismerőjének.
Az Európai Unió támogatási rendszerének elsődleges célja leegyszerűsítve az, hogy kiemelt támogatást nyújt azon térségek pályázóinak (gazdasági szervezeteknek, önkormányzatoknak, egyéb intézményeknek stb.), amelyek olyan térségben működnek, amely térség az Európai Unió szempontrendszere szerint elmaradott.
Magyarország teljes területe elmaradottnak számít a Kohéziós Alap jogosultsági kritériumrendszere szerint, míg hazánk hét NUTS-2 szintű régiójából hat számít elmaradottnak a Strukturális Alapok első célkitűzésének kritériumrendszere szerint, így ezen kritériumok pontos ismerete nélkül is megállapítható, hogy Magyarország az Európai Unió kohéziós politikájának kiemelt célterülete, ami a rendelkezésre álló és lehívható pályázati források nagyságrendjén is tetten érhető.
Az Európai Unión belül kialakult területi egyenlőtlenségek kezelésére elkülönített források lehívása és felhasználása nemcsak lehetőségeket, de kihívást is jelent. A rendelkezésre álló források felhasználása csak a megfelelő szakmai igényességgel kidolgozott területi dokumentumok és átgondolt fejlesztési elképzelések esetén lehet sikeres, mely munka ezen speciális ismeretekkel rendelkező, felkészült szakembereket igényel. Munkánkra kiemelt figyelem hárul mind az Európai Unió fejlesztéspolitikájának átlátása, értelmezése és szakszerű alkalmazása terén, a területi dokumentumok, kidolgozása, menedzselése és monitoring tevékenysége terén, a projektek tervezése során elsősorban a gazdasági hatásvizsgálatok és költség-haszon elemzések elvégzése, a támogatási arány kiszámítása, a pénzügyi menedzsment, projektmonitoring stb terén, az Uniós források szabályszerű fogadása és felhasználása terén, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Jelen fejezet célja az, hogy az előző bekezdésekben említett kihívásokra való felkészítés alapjait közérthetően lerakja. Ehhez mindenekelőtt a hallgatónak tisztán kell látnia és értenie kell azt az alapproblémát, amelyet az Európai Unió regionális politikája orvosolni kíván: a területi különbségek jellemzőit. Ennek megértése után tekintjük át azon alapfogalmakat, amelyek pontos ismerete nélkül a gyakorlati szakértelem elképzelhetetlen. Ezt követően a pályázati rendszer mögött álló jelenleg érvényes EU-s szabályokra és logikai összefüggésekre irányítjuk a figyelem középpontját, majd rátérünk a konkrét pályázati rendszerek áttekintésére.