11.1.1. Az intézményértékelés céljai, területei
Az intézményértékelés céljait kétféle szempontból definiálhatjuk. Egyfelől az iskolák értékelésének céljai különböznek abban, hogy milyen szint elvárásai alapján végezzük el az intézmény értékelését, tehát ebből a szempontból is megkülönböztethetjük a belső és a külső értékelést (l. 9.1.3. fejezet). Másfelől pedig az intézményértékelés céljai különbözhetnek abban is, hogy a folyamatra, tehát az iskolában folyó pedagógiai munkára, vagy a kimenetre, a tanulók teljesítményére, illetve az azt meghatározó tényezőkre koncentrálva végzik az értékelést. Ezek a különféle célok határozzák meg az intézményértékelés területeit és formáit.
A belső értékelés főként egy adott intézményben folyó pedagógiai munkára fókuszálva, több szinten, pl. a tanulók, a tanítási-tanulási folyamat, az osztály, a tantestület, a vezetők szintjén zajlik. Minden iskolának ajánlott folyamatosan intézményi önértékelést végeznie, amely alapján lehetőség nyílik arra, hogy az iskolai működést értékeljék, a problémák feltárását követően a feltételeket javítsák. Mindezek mellett az iskolában lebonyolított belső mérésekkel a tanulók teljesítményét is vizsgálhatjuk. A tanárok az intézmény belső értékelésében inkább aktív résztvevőként, a mérések szakszerű lebonyolítójaként vesznek részt, a folyamatra és a kimenetre vonatkozó felmérések tervezése, koordinálása, az eredmények értelmezése inkább szakértői feladat, amelyhez az intézmények bevonhatnak külső szakértőket, valamint az iskolában dolgozó pedagógiai értékelés és mérés szakos tanárokat.
A külső értékeléskor az oktatási rendszer szintjén az iskolákban folyó pedagógiai munka és egy adott szakasz végén elért tanulói teljesítmények vizsgálhatók. Ebben az esetben tehát az intézményi szintnél magasabb szint elvárásai alapján történik az értékelés. A pedagógiai folyamatra vonatkozó külső értékelést törvényi keretekben meghatározott előírások alapján, országos szintű elvárások mentén végzik. A kimenetre fókuszáló külső mérések főként országos szintű felmérésekkel történnek, de a nemzetközi vizsgálatok alapján is lényeges információkat szerezhetünk. Jelentős különbség ugyanakkor, hogy míg az országos felmérések eredményeit tanulói, osztály- és intézményszinten értelmezik, addig a nemzetközi vizsgálatok azt teszik lehetővé, hogy az intézményrendszer egészének eredményességéről kapjunk információkat (l. 12. fejezet). Ez lehetővé teszi egy adott oktatási rendszer eredményességének értékelését nemzetközi kontextusban.