1.1.4. A tanterv fogalmának értelmezései
Az eddigiekben megvizsgáltuk az oktatási rendszert és azokat az elemeket, amelyek annak tartalmi irányítását adják. A következőkben a tanterv fogalmát kell meghatároznunk. A hazai szóhasználatban keveredik a tanterv és a kurrikulum (curriculum) terminus. Érdemes ezért megvizsgálnunk különböző definíciókat.
Reflexiófeladat
1.5. Vizsgálja meg és vesse össze az alábbi definíciókat! Vizsgálja meg, csoportokat tud alkotni belőlük a hasonlóságaik és különbségeik alapján!
a) A tanterv egyrészt pedagógiai, másrészt oktatásirányítási, oktatáspolitikai dokumentum. (Báthory, 2000, 156. o.)
b) Tanterv: „Az oktatás tartalma kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója, az oktatásirányítás eszköze.” (Ballér, 1997)
c) Tanterv: „A kitűzött nevelési és oktatási céloknak, a meghatározott tanulási követelményeknek megfelelően elrendezett műveltségi anyag és tanulási tevékenységterv dokumentuma.” (Közlemény 1993, 9. o.)
d) „A curriculum (folyamatterv, program) egy jól körülhatárolt tartalmi egységhez rendelhető tanítási folyamat teljes és részletes leírását jelenti a céloktól az értékelésig.” (Báthory, 2000, 158. o.)
e) „A kurrikulum egyszerre jelenti a tantervnek nevezett dokumentumokat (intended curriculum) és a ténylegesen megfigyelt tanulási-tanítási gyakorlatot (implemented, achieved curriculum).” (Fazekas, Halász, Molnárné, Németh, Ollé, Sántha, Ütőné és Vass, 2012, 211. o.)
f) „A kurrikulum fogalmát […] tágan értelmezzük, beleértve ebbe a tanulási környezet egészét, így olyan elemeket, mint a standardok vagy követelmények, a tananyag, a különböző taneszközök vagy a pedagógusok által alkalmazott tanulásszervezési és értékelési módszerek.” (Fazekas és Halász, 2012, 3-4. o.)
g) „Kurrikulumon […] bonyolult diszkussziót értünk, tudományos tudásra alapozott kommunikációt. A kurrikulumot a tanulási tapasztalat (educational experience) jellemzi […].” (Pinar, 2012, xiii.)
A tanterv fogalmának több értelmezése használatos. Lehet a tartalmi irányítás bemeneti eszközeként szolgáló dokumentum; erre példa a közoktatásban a magyar Nemzeti alaptanterv (NAT), az iskolák helyi tantervei, a felsőoktatásban pedig a képzési és kimeneti követelmények. Lehet az a program, amelyen az iskolázás során végighaladnak a diákok; erre példa a képzési programot alkotó tantárgyak, kurzusok listája. Ez a két értelmezés a leírt (manifeszt) tervekre vonatkozik. Van azonban a tantervnek egy másik létezési módja is. Amit a hazai szóhasználatban általában az iskolában tanított tudásként, illetve és az iskolában elsajátított tudásként említünk, szintén ebben a fogalomkörbe tartozik. A nemzetközi szakirodalom kortárs kurrikulum-fogalma az előbbit jelöli (tanított program és folyamat); ez az, amire a központi és a tanári tervezés vonatkozik. – A diák által elsajátított tudás nem feltétlenül esik egybe a neki tanítani tervezettel. A kettő viszonyát a pedagógiai értékelés eszközeivel vizsgáljuk, hogy a tervezés és a tanítás folyamatát eredményesebbé, hatékonyabbá, méltányosabbá tehessük (l. a 6., illetve 7-12. fejezet).
A továbbiakban tanterveken olyan dokumentumokat értünk, amelyek meghatározzák a nevelés-oktatás céljait; ezeket különböző mértékben részletezik feladatok és követelmények formájában; ezekhez műveltségi anyagot, tananyagot rendelhetnek; ezt tanítható-tanulható egységekbe szervezhetik (2-4. fejezet). A tanári tervezést a kurrikulum tágabb fogalmába tartozónak tekintjük. A tanári tervezés a tanítás és a tanulás tevékenységeit is szükségszerűen meghatározza (5. fejezet). Szebenyi (1993. 293. o.) alapján a kurrikulumon „tervezett tanítást” értünk, „annak minden szellemi és tárgyi eszközével”.