12.3.2. A nemzetközi mérések eredményei

A továbbiakban röviden összegezzük a 2011-ben lebonyolított PIRLS- és TIMSS-, valamint a 2012-es PISA-vizsgálat főbb eredményeit. Ezekben a korábbi mérési ciklusokhoz képest jelentősebb eltéréseket tapasztalhatunk.

A PIRLS- és a TIMSS-vizsgálatokban egy 500-as átlagú, 100-as szórású standard képességskálát használnak. A 2011-ben lebonyolított PIRLS-vizsgálat átlageredményei (12.1. táblázat) szerint a magyar diákok továbbra is a nemzetközi átlag felett teljesítettek, de 2006-hoz képest szignifikánsan csökkent az átlageredményük, és nem különbözött jelentősen a 2001-es eredményektől. Ennek hátterében több tényező áll: szövegtípusok szerint főként az élménykínáló szövegeken nyújtott átlageredmények csökkentek, valamint az információ-visszakeresés és értelmezés feladatok megoldottsága is jelentősen csökkent 2011-ben 2006-hoz képest.

12.1. táblázat. A magyar tanulók szövegértésének fejlettsége a PIRLS alapján (átlagok)
Forrás: Balázsi, Balkányi, Bánfi, Szalay és Szepesi, 2012, 46–51. o.)

A TIMSS-vizsgálatokban a 2011-es eredmények a 4. évfolyamon illeszkednek a korábbi mérési ciklusok eredményeihez, a diákok mindkét területen a nemzetközi átlag felett teljesítettek, 2007-hez képest egyik területen sem különbözött jelentősen az átlageredményük. A 8. évfolyamon viszont mindkét területen szignifikánsan rosszabbul teljesítettek (12.2. ábra), így a matematika területén elért átlag ebben az évben már nem különbözött jelentősen a skálaátlagtól (500 pont). 

12.2. ábra. A 8. évfolyamos magyar tanulók átlageredményeinek változása a TIMSS mérésen 1995 és 2011 között (Forrás: Balázsi és mtsai, 2012, 41–42. o.)

A TIMSS-vizsgálaton mutatott szignifikánsan csökkenő eredményeket a 15 évesek körében 2012-ben elvégzett PISA-vizsgálat is megerősítette: mindhárom mérési területen, de különösen a matematika területén csökkent jelentősen az átlag. A természettudomány területén a diákok 2012-es átlageredménye nem különbözött jelentősen a 2000-es eredményektől, a szövegértés területén pedig 2009-hez képest csökkent az átlag, de a korábbi mérési ciklusokhoz képest jobb átlageredményeket értek el a diákok.

12.3. ábra. A 15 éves magyar tanulók átlageredményeinek változása a PISA mérésen 2000 és 2012 között (Forrás: Balázsi és mtsai, 2013 alapján)

Az átlageredmények csökkenésének hátterében elsősorban az áll, hogy jelentősen nőtt az alulteljesítők aránya 2012-ben 2009-hez képest. A 12.4. ábra alapján az EU tagállamai összességében közelebb kerültek ahhoz a célhoz, hogy 2020-ra 15 százalék alatt legyen a 2. képességszinten lévők aránya, míg Magyarország ettől a céltól távolodott (Csapó, Fejes, Kinyó és Tóth, 2014). 

12.4. ábra. A 2. képességszint alatt teljesítők arányának változása Magyarországon és az EU-ben a 2009-es és 2012-es PISA mérési ciklus alapján (Forrás: Radó, 2013)