3.3. A célok lebontása, megvalósíthatóvá tétele
A tanterv társadalmi célok megvalósításának eszköze. Készítői célokat jelölnek ki, ezek megvalósításához tartalmakat, tananyagot rendelnek, azokat feldolgozható egységekbe rendezik. Különböző oktatási rendszerekben és különböző időszakokban eltérő lehet, hogy milyen szinten (központi, helyi) születik döntés a célrendszerről, tartalmakról, azok elrendezéséről, illetve a központi döntések a tanítási-tanulási folyamat mekkora részét érintik.
Akár központi, akár helyi döntések eredményei a célok, az iskola eredményességét, hatékonyságát, méltányosságát az adja meg, a diákjait milyen arányban és milyen szinten tudja eljuttatni a célokig, vagyis milyen a diákok tudásának változása, a deklarált (szándékolt) és az elsajátított tanterv között milyen szoros a viszony. A célok elérése azonban nem lehet a diákok feladata. A tanterv létrehozásának egyik oka, hogy a célok elérésének az útját megtervezzük, a célok elérésének a valószínűségét növeljük. Ezért az átfogó célokat részcélokra bontjuk, azokat pedig tovább feladatokra és követelményekre. Már a tervezéskor kijelöljük, honnan tudható, elértük-e a célokat. A 3.1. ábra az erre szolgáló tantervi célrendszer elemeit és viszonyaikat mutatja.
A célok általános, nehezen megfogható állítások. Ahhoz, hogy megvalósíthassuk őket, a konkretizálásukra van szükség: az iskola, a pedagógus feladatainak, illetve a diák tudásában bekövetkező változást megragadó követelmények meghatározására. Ezek eléréséhez tervezhetünk majd a tanulásnak keretet adó tanulói tevékenységeket. A központi tantervi dokumentumok tipikusan a célokat rögzítik; a helyi tantervek és különösen a tanári tervezés a megvalósítás útjait dolgozza ki, tehát ezekben jelenek meg részletesen a feladatok és a követelmények.
A 3.1. ábrán összegzett folyamatot az 1995-ös NAT-ból vett idézetek segítségével követhetjük végig a 3.1. táblázatban (a tartalmak hozzárendelését itt nem illusztráljuk). Ez a dokumentum tartalmazza az összes itt tárgyalt fogalmat, illetve a webbing (hálótervezés) módszerével a célokhoz tananyagot, tanulói tevékenységet és tanulási eredményt is kapcsol. Ezért szemléletes példákat szolgáltat.
3.1. táblázat. Példa a célok kibontására a NAT 1995-ből.
|
szint |
példa |
||
|
érték |
demokrácia |
||
|
cél |
„[A NAT] a demokrácia értékrendjére, olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. […] a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait tartalmazza, […] amelyek elsajátítására minden tanuló jogosult.” |
||
|
átfogó feladat |
Az anyanyelvi nevelés […] felkészít a kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre |
||
|
feladat részletezése |
„I. Felkészítés a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre és beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra; tudatosítása annak, hogy a hiteles, a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció egyéni és társas érték; hogy a beszédkultúra mind a múltban, mind a jelenben a társas-társadalmi megértés legfontosabb színtere.”
|
||
|
tananyag, |
Tananyag |
Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek |
Minimális teljesítmény |
|
4. évf. |
„Szókincs bővítése, pontosítása. Páros/csoportos kommunikáció. Szóbeli közlésből információk kiemelése, beszélgetés a hallottakról.” […] |
„Szavak értelmezése szövegösszefüggésben. A tartalmat pontosan közvetítő szókincs használata, folyamatos, összefüggő beszéd. […] A beszélgetésben való részvétel.” […] |
„Tudja mondanivalóját szóban értelmesen megfogalmazni. Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése. Kérdésfeltevés, válaszadás.” […] |
|
6. évf. |
„A kommunikációs helyzet, a beszélő és hallgató szerepe. […] A nem nyelvi kefejezőeszközök […] és viszonyuk a verbális közléshez. […] Kommunikációs helyzetgyakorlatok” |
„A köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodás. Az élőbeszéd rétegeinek […] együttes felfogása és helyes alkalmazása […] Vitában való rész-vétel: kapcsolatfel-vétel, -tartás, saját álláspont megvédése, figyelem az ellenvéleményre.” […] |
„Eligazodás mindennapi kommunikációs helyzetekben: kapcsolatfelvétel, szándék- és vélemény-nyilvánítás, tájékoztatás.” […]
|