8.5. Fogalomlista
Teszt: olyan vizsgálati mód, amelynek egyértelmű megoldása van, pontosan elhatárolt képességeket, illetve készségeket vizsgál, és a kapott eredmények kvantifikálhatók, pontokban kifejezhetők és standardizálhatók (Mérei, 1989; idézi: Réthyné, 2004, 235. o.).
Tudásszintmérő tesztek: ismeretjellegű tudás vizsgálatára alkalmas mérőeszközök.
Képességvizsgáló tesztek: irányulhatnak általános értelmi tulajdonságok vizsgálatára, mint pl. az intelligencia, a kreatív gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, és mérhetnek speciális képességeket is, mint pl. a zenei, a verbális képességek, stb. (Pedagógiai Lexikon, szerző: Csapó Benő).
Item: a teszt legkisebb önállóan értékelhető eleme (Csapó, 2004, 313. o.).
Tesztfeladat: egy gondolatmenettel megoldható, összetartozó itemek együttese (Csapó, 2004, 314. o.).
Szubteszt: a teszt valamely egységként kezelhető része. Itemek, feladatok elkülöníthető csoportja (Csapó, 2004, 314. o.).
Feleletválasztó feladatok: megoldásuk során a tanulók kész, előre megadott válaszok közül választják ki a megfelelőt (helyeset, jót, igazat, stb.) (Csapó, 2004, 313. o.).
Feleletalkotó feladatok: a választ a tanuló alkotja meg, nem pedig a felkínált lehetőségek közül választ (Csapó, 2004, 313. o.).
Súlyozás: olyan eljárás, amelynek során a feladatelemekhez különböző pontszámokat rendelünk a tudáselemek fontossága és/vagy a nehézsége szerint (Csapó, 2004, 303. o.).
Nyerspont: a tanuló által helyesen megoldott itemek pontértékeinek összessége, amelyből különböző transzformációkkal kifejezőbb pontszámokat származtathatunk (Csapó, 2004, 314. o.).
Összpontszám: a tesztet alkotó itemek pontértékeinek összessége (Csapó, 2004, 314. o.).
Ekvivalens tesztváltozatok: olyan tesztek, amelyek különböző feladatokat tartalmaznak, de arányosan válogatva ugyanabból a feladathalmazból. Meghatározott valószínűséggel egymás helyettesítésre használhatók (Csapó, 2004, 313. o.).
Standardizálás: a teszt felvétele statisztikailag reprezentatív mintán, majd az eredmények alapján a nyerspontok átszámítása standard skálára (Csapó, 2004, 314. o.), melynek célja, hogy eltérő nehézségű teszteket közvetlenül össze tudjunk hasonlítani.
Adatfelvételi objektivitás: jóságmutató, mely akkor teljesül, ha a teszteredmény független az adatfelvevő személytől (Csapó, 2004, 284. o.).
Értékelési objektivitás: jóságmutató, mely akkor teljesül, ha a teszteredmény független a tesztek javítását, kódolását és értékelését végző személytől (Csapó, 2004, 285. o.).
Interpretációs objektivitás: jóságmutató, mely akkor teljesül, ha a teszteredmény független az eredmények felhasználásától, értelmezésétől (Csapó, 2004, 286. o.).
Reliabilitás: jóságmutató, a teszt megbízhatóságát jelenti; azt fejezi ki, hogy a teszt mennyire jól méri azt, amit mér (Csapó, 2004, 314. o.).
Validitás: jóságmutató, a teszt érvényességét jelenti; azt fejezi ki, hogy a teszt valóban azt méri-e, aminek a mérésére felhasználjuk (Csapó, 2004, 314. o.).
Ankét módszer: az írásbeli kikérdezés egyik változata; kérdőív segítségével történő kikérdezés, amely a kérdésektől függően vélemények, tanult ismeretek felderítésére alkalmas (Nádasi, 2004, 209. o.).
Attitűdvizsgálat: az írásbeli kikérdezés egyik változata; a viszonyulások feltárását a kérdőívben elhelyezett attitűdskálák és/vagy intenzitás-kérdések szolgálják (Nádasi, 2004, 209. o.).