9.3.2. A vizsgafejlesztés folyamata

Egy adott tanulási folyamat végén alkalmazott belső és külső vizsgák alapvetően meghatározzák a tanuló előmenetelét, így jelentős téttel bírnak. A belső vizsgáknak általában nagy a súlyuk az év végi jegyek kialakításában, de sokszor az is a funkciójuk, hogy a tanulókat felkészítsék a külső vizsgára. A vizsga minőségének biztosítására hangsúlyt kell fektetni. A külső vizsgák esetében ennek nagy hagyományai vannak, a vizsgafejlesztés folyamata jól meghatározható és egymástól jól elkülöníthető lépésekből áll: először a vizsga célját, követelményét és tartalmát rögzítik, majd a vizsgát ciklikus folyamat során, a minőséget garantáló lépésekkel (pl. különálló feladatok fejlesztése, moderálása, lektorálása, kipróbálása, elemzést követő fejlesztése) folyamatosan javítják. A vizsga lebonyolítása alapján az eredményeket monitorozzák, a vizsgát továbbfejlesztik.

A tanári munkát a vizsgák többféle szempontból is befolyásolják: meghatározhatják a tanítási-tanulási folyamat tartalmát, módszereit, mérési-értékelési eljárásait, a tanulók tudásának fejlődését (l. Vígh, 2007). Ezért egyrészt lényeges feladat annak ismerete, hogy a vizsgán milyen módszereket alkalmaznak, hogy a tanár hatékonyan fel tudja ezekre készíteni a diákokat. Másrészt az érettségi és a felvételi példája is mutatta, hogy a vizsga lebonyolításába, a feladatok létrehozásába és fejlesztésébe, az eredmények értékelésébe is bevonják a tanárokat, így a vizsgáztatás jellemzőiről is pontos ismeretekkel kell rendelkeznie. Harmadrészt pedig a vizsgák működéséből a tanítási gyakorlatra vonatkozóan lehet fontos következtetéseket megfogalmazni. A továbbiakban először az írásbeli, nyílt végű produktumok, hangsúlyosan az esszé típusú feladatok (vagyis a tantárgyi tudást vizsgáló esszék, az anya- és idegen nyelvi szövegalkotást vizsgáló feladatok) készítésének és értékelésének problematikájával, valamint a szóbeli vizsgáztatással összefüggő pszichológiai ismeretekről lesz szó.