5.3.2. Nano szint: Az egyéni fejlesztési terv

Az egyéni fejlesztési terv az egyes diákra szabott terv. A gyógypedagógiában, fejlesztő pedagógiában gyakori. Hátrányos helyzetű, illetve tehetséges diákokkal foglalkozó pedagógusok szintén használják (például az Integrált Pedagógiai Rendszert alkalmazó iskolákban). Az utóbbi esetben alapos helyzet- illetve szükségletfeltárásra épülő, adott időszakra tanulási eredményeket kitűző szerződés az érintett felek között. Gyakorlati fejlesztésének folyamatát részletesen tárgyalja Soós (2008).

Bartha, Győrik, Hegedűs, Kádár és Tóth (2009) a következő lépésekbe rendezik a terv létrehozását és a terv alapján zajló fejlesztést:

• bemeneti helyzetelemzés – a diákkal, illetve szüleivel végzett interjú, mérés, megfigyelés alapján;
• fejlesztési célok, területek meghatározása;
• konkrét feladatok és módszerek, eszközök hozzárendelése a feladatokhoz;
• a megvalósítás kereteinek megadása – pl. a közreműködők körének kijelölése;
• határidők megállapítása
• követelmények, tanulási eredmények megnevezése
• naplózás – a megtett lépések, elért eredmények és a folytatásra vonatkozó javaslatok rögzítése, a fejlesztés követése

A fentiek ugyanazt a sémát követik (célokhoz tartalmak, tevékenységek, értékelés), mint amit a magasabb szintű tervezésnél követünk. Itt ugyanakkor teljesen az egyéni előzetes tudásra és fejlődési szükségletekre koncentrálunk, egyénre szabott célokat tevékenységeket, elvárásokat definiálunk. Az egyéi fejlesztés során személyes figyelmet és egyéni ütemezést kap a diák (pl. korrepetálás, tehetséggondozás keretében).