9.1.1. A tanulói értékelés fő funkciói

A tanulói értékelés talán egyik legfontosabb eleme és kulcskérdése, hogy a fejlesztő és a minősítő célú értékelést pontosan elválasszuk és megkülönböztessük úgy, hogy az a tanulók számára is egyértelmű legyen. Nagyon gyakori, hogy a minősítő értékelés szerepét túlhangsúlyozzák, vagy összemossák a fejlesztő értékeléssel. Ez pedig gyakran vezethet a tanulói értékelés funkciózavaraihoz. A 9.1. feladat megoldása során megfogalmazott negatív élmények hátterében is vélhetően ez állhat.

A minősítő és a fejlesztő értékelés között többféle szempontból is jelentős különbséget kell tennünk. A tanárok által végzett minősítő értékelés gyakran egy alkalomhoz kötődik, elsősorban a tanulás végeredményére fókuszál, téttel rendelkezik, befolyásolja a diákok előmenetelét, hatása pozitív vagy negatív is lehet. A fejlesztő értékelést a tanárok a diákok bevonásával közösen, folyamatosan végzik a továbbfejlesztés érdekében, alacsonyabb téttel rendelkezik, és elsődleges célja a pozitív hatás elérése.

Reflexiófeladatok

9.2. Olvassa el figyelmesen Knausz (2008, a 9–17. o.) érveit a fejlesztő és minősítő értékelés különválasztásáról!

Milyen különbség fogalmazható meg az érdemjegyek és az osztályzatok között?
Milyen különbségeket hangsúlyozna a fejlesztő és minősítő értékelés között?
Mit gondol a szöveg végén megfogalmazott javaslatokról?

9.3. Olvassa el az alábbi értékelési szituációkat! Mit gondol, melyik esetben valósult meg a szövegalkotás fejlesztő értékelése, melyik esetben nem? Indokolja válaszát!

A tanár differenciált módon, a tartalom, a nyelvhelyesség, a stílus, a szövegalkotás szempontok alapján, értékelési skálákat használva osztályozta a tanulók esszéit.
A tanár az esszé egészére és egyes részeire részletes, tartalmi visszajelzést adott, amely alapján a diákok a szövegeiket továbbfejlesztették, majd a tanár az előre tisztázott elvárásoknak megfelelő minőségű szövegekre osztályzatot adott.
A tanár minden diák esszéjét részletesen jellemezte aszerint, hogy mi volt a jó munkában, és a jövőben mit kellene még javítani, valamint a diákok munkáit a többiekéhez viszonyítva osztályozta.

Válaszainak elemzéséhez kattintson a Megoldás gombra! Hol talál hasonlóságokat és különbségeket a saját válasza és a Megoldás magyarázata között?

Visszajelzés

Mindhárom fenti példában a tanár a folyamat végén minősítő értékeléssel a produktumot értékelte, de eltérő módon járt el. Az 1. példában nem alkalmazott fejlesztő értékelést. A 2. példában két külön, egymástól elkülönülő értékelési alkalmat szervezett: az elsőben fejlesztő értékeléssel részletes, tartalmi visszajelzést adott, majd a másodikban, a továbbfejlesztett munkák alapján végzett minősítő értékelést. Ebben a folyamatban a diákok számára egyértelműnek kell lennie, hogy a szakasz végi értékelés más módszerekkel történik, mint a folyamat közbeni értékelés. A 3. példában a tanár ugyanazon értékelési alkalommal végzett fejlesztő és minősítő értékelést. A szöveghez kapcsolódó kommentár hasznos lehet, de nem feltétlenül van minden tanuló esetében fejlesztő hatása, ez egyénfüggő lehet. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a diákokat elsősorban az érdemjegy érdekli és nem feltétlenül a fejlődést szolgáló értékelés, hiszen az adott produktum esetében az osztályzattal lezárult a folyamat. Így ebben az esetben elképzelhető, hogy a tanár szándéka a fejlesztő értékelés megvalósítása volt, de az ehhez választott módszer nem feltétlenül tekinthető hatékonynak.

A fejlesztő és a minősítő értékelés szétválasztásának egyik jó példája lehet a projektérettségi. Ebben a diák és a tanár közösen választja ki a megfelelő témát, a tanár folyamatos értékelése alapján történik az önálló projekt elvégzése pl. kérdőívvel, interjúval, audiovizuális eszközökkel, az eredmények írásbeli dokumentálása. Ezt követően a szóbeli érettségin be kell mutatni a produktumot. Így egyrészt a produktumot minősítik, másrészt a témavezető tanár a folyamatot is értékeli (Falus és Jakab, 2005). Ebben a példában tehát szétválik a tanuló fejlődését szolgáló értékelés, a minősítés elsődleges szempontja pedig a létrehozott produktum minősége.

« Előző | Következő »