Skip navigation

4.2. A műveltségi anyag elrendezése

A kiválasztott műveltségi anyagot feldolgozható egységekké kell szervezni. Ez jelent egyrészt horizontális, tematikai csoportosítást (tantárgyak meghatározását), másrészt időbeli egymásra építést, különösen az egyes iskolafokozatok közötti kapcsolatteremtést.

 

Szövegfeldolgozási feladat

4.4. Szebenyi (2001) alapján rendszerezze és jellemezze a tananyagelrendezés szerinti tantervtípusokat! Gondolja át, melyik milyen célokat szolgál, és próbáljon példákat keresni az érvényesülésükre!

A tantárgyak meghatározásának egyik végpontja az egymástól elkülönülő, autonóm tantárgyakra tagolás, gyűjteményes (vagy más néven: differenciált tantárgyi) tanterv létrehozása, ahol elsősorban az ismeretek, fogalomkörök adják a tartalmi szervezés alapját (Bernstein, 2003). A másik végpont a transzdiszciplináris integrált tanterv, ahol az általános képesség- és fogalomfejlesztés életszerű feladatok, problémák köré szerveződik (Drake és Burns, 2004). A kettő között a tantervi integráció számos változatával találkozunk (Vass, 2000; Mátrai, 1985; Ballér, 1979). Ezek közül néhányat emelünk ki.

  • Tantervi koncentráció: tantárgyi témák közötti kapcsolatok feltárásával segítjük a különböző tantárgyakban tanultak rendszerbe szerveződését.
  • Tantárgyblokk: tartalmaik összehangolásával egymást erősítő módon tanítunk egyébként önállóan kezelt tantárgyakat.
  • Integrált tantárgy: A tartalmak strukturálásának rendezőelve a gyermeki megismerés törvényszerűségeiből vagy a képességfejlesztésből ered.

A tananyag elrendezése terén is fellángolnak viták. Nem ritka különösen az irodalom, az ének-zene, illetve a természettudományos tartalmak oktatása körében az ilyen diskurzus. A szabályzás jellege is változó; 1993 és 2011 között a közoktatási törvény például az iskolai szinthez rendelte a tantárgykialakítási döntést; a 2011-es tanterv központi szintre emelte ezt.

Az egyes témakörök belső struktúrájának a kidolgozása során Ballér (1978) három alapelv figyelembe vételét javasolja:

  • fogalomstruktúra; ebben Mátrai (1985) a következő lehetőségeket tárgyalja:
    • kronologikus/regresszív
    • táguló környezet elve
    • diakronisztikus/szinkronisztikus
    • kulcsfogalom köré szerveződő
  • képességstruktúra
  • információfeldolgozó folyamatok (a területtel ismerkedő újonc kevés és rosszul szervezett tudására támaszkodó információfeldolgozás figyelembe vétele, a tudás gazdagításának és szerveződésének segítése)

Alkalmazási feladat

4.5. Vizsgáljon meg a világhálón elérhető projektnap-terveket, erdei iskolai programokat!

  • Azonosítsa, hogyan illesztik a szerzők össze a különböző tartalmi területeket!