11.1.2. Az elszámoltathatóság fogalma és jellemzői
Az elmúlt húsz évben több ország oktatási rendszerében alakítottak ki és működtetnek az intézményi munka minőségét vizsgáló, külső elszámoltathatósági rendszereket. Az elszámoltathatósági rendszereknek több funkciója és típusa ismert (Tóth, 2010). A szabályozásalapú elszámoltathatóság elsősorban az intézményeken belüli folyamatokat, a tanulói teljesítménymérésen alapuló elszámoltathatóság pedig a kimenetet vizsgálja. A továbbiakban e két elszámoltathatósági rendszer alapvető jellemzőit tárgyaljuk.
A szabályozásalapú elszámoltathatósághoz tartozik a törvényi szintű szabályozás alapján irányított, és az iskolán belül folyamatosan végzett intézményi önértékelés, valamint a tanfelügyeleti rendszer. Ez utóbbit meghatározott időközönként értékelési, iskolafejlesztési és minőségirányítási szakemberek végzik, akik az iskolákban folyó pedagógiai munkát (és nem az egyes pedagógusok tevékenységét) értékelik, ügyelve arra, hogy ne minősítő, hanem támogató értékelést nyújtsanak (Radó, 2007). Épp ezért szükséges a tanfelügyeleti rendszer értékelési funkcióját elkülöníteni az intézményellenőrzéstől, amelyet főként az intézmény hibáinak megtalálása, a szankcionálás vagy jutalmazás céljából végeznek (Baráth, Cseh és Kristófné, 2007).
Szövegfeldolgozási feladat
11.2. Magyarországon a 2003-as közoktatási törvény az intézményi önértékelés keretében saját minőségirányítási rendszer kiépítését, a 2011-es köznevelési törvény pedig egységes tanfelügyeleti rendszer kiépítését írja elő. Vizsgálja meg és rögzítse ezek jellemzőit!
- Olvassa el figyelmesen Horn és Sinka (2006, 373–375. o.) összegzését az intézményi önértékelésről! Válaszoljon az alábbi kérdésekre: Milyen módon kellett az iskoláknak rögzíteniük és kidolgozniuk a minőségirányítási rendszerüket? Hogyan, milyen programokkal, ösztönzőkkel segítették az oktatási rendszer szintjén az intézményi minőségbiztosítási rendszer működtetését?
- Olvassa el figyelmesen a Barcsák és mtsai (2013) kötetét, és válaszoljon a kérdésekre! Mi a célja a tanfelügyeleti rendszer alkalmazásának? Milyen időközönként és kik végzik az értékelést? Milyen területekre terjed ki az értékelés, milyen módszerekkel és eszközökkel történik az iskolában folyó pedagógiai munka vizsgálata?
A tanulói teljesítménymérésen alapuló elszámoltathatósági rendszereknek több típusa ismert, közös jellemzőjük, hogy a tanulók tudásváltozásának vizsgálatára fókuszálnak (l. Tóth, 2010, 2011). Azt vizsgálják, hogy adott tanulási szakaszok végén az adott intézményben a tanulók milyen tudásszinttel rendelkeznek, vizsgálják továbbá az iskolák közötti teljesítménykülönbségeket, valamint azok okait, lehetővé teszik a diákok fejlődésének nyomon követését. Mindez támogathatja a tanárok erősebb felelősségvállalását a megfelelő szintű teljesítmény létrehozásában. A tanulói teljesítménymérésen alapuló elszámoltathatósági rendszerekben pontosan megállapítják a teljesítménystandardokat (l. 1.1.5.2. fejezet), standardizált tesztekkel végzik a felmérést (l. 8.2.2. fejezet), és ösztönző rendszert alakítanak ki az eredmények javításáért (Radó, 2007). Ezek közé tartoznak például az OKM-en a fenntartónak, a szülőknek, a tanároknak, illetve a nyilvánosságnak készített beszámolók. A belőlük megszerezhető információk hatást gyakorolhatnak a beiskolázási döntésekre, így indirekt módon ösztönzik a pedagógusokat a jobb eredmények elérésére.
Szövegfeldolgozási feladat
11.3. Olvassa el figyelmesen Horn és Sinka (2006, 341–343. o.) összegzését az intézményértékelésről, és az eddig tárgyalt tartalmak alapján végezze el a következő tevékenységeket!
- Határozza meg az oktatási intézmények értékelésének céljait, területeit és szerepét az iskolai munka eredményességének fejlesztésében!
- Értelmezze az iskolák hatékonyságának, eredményességének és elszámoltathatóságának fogalmát!