11.2.2. A pedagógiai hozzáadott érték meghatározása

A pedagógiai hozzáadott értéket többféle módszer segítségével állapíthatjuk meg (Vidákovich, 2008). A továbbiakban az OKM-en használt módszert mutatjuk be. A 7.3.2. fejezetben a normaorientált értékelés jellemzésekor láthattuk, hogy egy intézmény átlageredményének értelmezése függ attól, hogy milyen csoportban vizsgáljuk a teljesítményét. A 7.1. ábra azt is mutatta, hogy település- és képzéstípusonként is jelentős különbségek vannak a teljesítményekben. E különbségekért pedig nem feltétlenül az iskolában folyó pedagógiai munka a felelős. A rendszerszintű vizsgálatok rendre azt mutatják, hogy például a szülők iskolai végzettsége szerint jelentős különbségek vannak a tanulók teljesítményében. (Ezt már megfigyelhettük a 8.2. feladat megoldásakor is.) Ugyanígy a tanulók családi háttere, otthoni körülményei nagymértékben befolyásolják eredményeik alakulását, bár az oktatási intézmények egyik fő feladata a diákok tanulási esélyeinek javítása, a hátrányok kompenzálása. Az OKM esetében az iskola megítélésekor a családi háttér figyelembevételével vizsgálják a tanulók eredményeit.

A 11.1. ábrán a függőleges tengelyen az intézmények átlageredményét, a vízszintes tengelyen pedig az iskola tanulói családiháttér-indexének átlagát láthatjuk. Ez az index egy összevont mutató, amely a tanulói kérdőív néhány, a család szociális-kulturális helyzetére vonatkozó kérdésre adott válasz alapján hoztak létre (pl. szülők iskolai végzettsége, könyvek száma, anyagi javak, kulturális tevékenységek). Mivel ez minden intézmény esetében egy átlagérték, ezért a CSH-indexet csak akkor számolják ki, ha a megfelelő kérdésekre a diákok kétharmada és legalább tíz tanuló válaszolt. A vízszintes tengelyen a 0 érték az országos átlagot, a negatív az átlag alatti, a pozitív az átlag feletti CSH-indexszel rendelkező intézményeket mutatja. A példában 5 intézmény tanulói átlagos CSH-indexének függvényében ábrázolták az iskolák teljesítményének átlagát.

11.1. ábra. A megyeszékhelyei iskolák átlageredménye a CSH-index átlagának függvényében a 8. évfolyam szövegértés területén

Ahhoz, hogy az illető iskolák pedagógiai hozzáadott értékét számszerűsítsük, szükségünk van az összes intézmény adataira, amelyekből országos szinten meghatározható a szövegértés teljesítmény és a CSH-index közötti összefüggés. Ezt a 11.2. ábra mutatja. 

A 11.2. ábrán a kapott országos eredmények alapján a trendvonalat mutató egyenes is szerepel, ami minden egyes iskola esetében azt a képességpontot mutatja, amely az adott CSH-indexszel rendelkező intézménytől várható. A (lineáris regresszióval illesztett) egyenes meredeksége alapján továbbá azt látjuk, hogy a CSH-index alapján jól jelezhető előre az iskolák átlageredménye: minél magasabb az átlagos CSH-index, annál magasabb a képességpont-átlag. Ez az ábra hordozza azt az információt is, mennyire teljesítettek az adott iskola tanulói az országos eredmények alapján várhatónak megfelelően. A ténylegesen elért és a CSH-index alapján várható (trendvonalra eső) eredmény közötti különbség mutatja a vizsgált intézmény pedagógiai hozzáadott értékét. Ekkor három eset lehetséges:

• Ha az egyeneshez közel, vagy az egyenesen található az iskolát ábrázoló pont, akkor a tanulóik a CSH-index alapján várható eredményeknek megfelelően teljesítettek. Így nem igazolható, hogy az iskolában folyó pedagógiai munka hozzájárult volna a diákok képességének fejlettségéhez a vizsgált területen.
• Ha az adott iskola a CSH-index országos hatását jelző egyenes felett helyezkedik el, akkor ez azt jelenti, hogy tanulói jobban teljesítettek, mint ami az országos adatok figyelembevételével várható volt. Tehát jobb eredményt sikerült elérniük, mint az intézmények többségének sikerült volna, ha azonos hátterű tanulókkal dolgoznak. Ekkor az iskola pedagógiai hozzáadott értéke az átlagosnál nagyobb. Az eredményességnek sok oka lehet: az iskola felszereltsége, a tanárok felkészültsége, a tanulók motiváltságának fejlesztése, a vizsgált kompetenciaterületeknek a minden órán megjelenő, tartalomba ágyazott fejlesztése.
• Ha a pont az egyenes alatt helyezkedik el, akkor az iskola tanulói kevésbé voltak eredményesek, mint ami a hátterük alapján várható lett volna. Ekkor a pedagógiai hozzáadott érték az átlagosnál kisebb, ezért indokolt az intézményen belül az okok részletes feltárása, a fejlesztés célirányos elvégzése, a pedagógiai hozzáadott érték változásának nyomon követése.