2.1. A tantervi rendszer hazánkban: a kurrikulum országos és intézményi szintjei
Hazánkban kétpólusú tantervi irányítás működik a rendszerváltás óta (korábban a centralizált irányítás volt jellemző). Ez azt jelenti, hogy a tervezés kérdéseiben (célok, tartalmak kiválasztása, tananyag elrendezése) központi és helyi döntések egyaránt érvényesülnek. A központi és a helyi döntések aránya, tere azonban oktatáspolitikától függően változó. A magyar tantervi szabályozás a rendszerváltás után háromszintűvé vált (Vágó és Vass, 2006). A 2.1. táblázat mutatja a tanterveket és egyéb tartalmi szabályzó eszközöket ezeken a pólusokon és szinteken.
2.1. táblázat. A magyarországi tantervek rendszere a rendszerváltás után
Központi pólus |
Helyi pólus |
|
1.szint |
2. szint |
3. szint |
NAT 1995 |
Kerettanterv 2000 |
Helyi tantervek, 1997-től |
NAT 2003 |
Kerettantervek 2004 (központi kidolgozású és alternatív változatok) |
Felülvizsgálat |
NAT 2007 |
Kerettantervek 2008 (központi kidolgozású és alternatív változatok) |
Felülvizsgálat |
NAT 2012 |
Kerettantervek (1-2 változat iskolafokozatonként és tantárgyanként) |
Felülvizsgálat |
A központi és helyi tanterveket mindig felmenő rendszerben vezetik be (az első évben csak meghatározott évfolyamokon kezdik el azok alapján a tanítást, a többin az előző tantervet viszik tovább). Ezért előfordulhat, hogy adott iskola különböző évfolyamain különböző tantervek alapján folyik az oktatás.