1.1.5. A tantervi fogalmak fejlődése

A tanterv és kurrikulum sokféle formáját ismerjük. Először a hazánkban gyakrabban használtakat mutatjuk be, majd egy még kevéssé ismert szabályzó dokumentumot.

1. A kurrikulum fajtái

A különböző tantervi dokumentumokat különböző szempontokból csoportosíthatjuk. A kapcsolódó fogalmak szinte mindegyike megjelenik a hazai szakirodalomban.

2. Követelményrendszer (standard, sztenderd)

A tartalmi irányítás hazánkban kevéssé ismert eszköze a standard vagy követelményrendszer, amely a célokat és a követelményeket adja csak meg, de a követelményeket részletesen lebontja. Csak egy tartalmi területre vonatkozik, és részletes értékelési rendszer (feladatbank, rendszeres mérés, információközlés) kapcsolódik hozzá (vö. Lauer, Snow, Martin-Glenn, Buhler, Stoutemayer, és Snow-Renner, 2005). A standardok egyszerre szolgálják a tervezés és az értékelés céljait, vagyis a tanítási-tanulási folyamat optimalizálását, tehát a bemeneti és a kimeneti oldal szabályozásának közös eszközét jelentik.

A standardok vagy követelményrendszerek funkciói ennek megfelelően sokrétűek (Lauer és mtsai, 2005):

• A helyi tanterv alapját jelentik, ezek alapján készülnek az intézményi, illetve tanári munkatervek.
• A taneszközfejlesztés ezekre épül, így a fejlesztőmunka alapját adják.
• A mindenkinek megadandó minimum tudásszintet definiálják, ezért a fejlesztőmunka biztosítékát is adják.
• Az értékelés alapjául szolgálnak, mert a standardok alapján mérhető a diákok tudásszintje, így megbízható visszajelzés adható a diák és a tanár eredményességéről.
• Az iskola adminisztratív elszámoltathatósága (Kozma, 2004) ezekre épül, mert a fentiek miatt és a kapcsolódó mérési rendszer révén a tanulói teljesítményeket egyéb tényezőkkel összevetve az iskola eredményességét, hatékonyságát, méltányosságát is jellemezni lehet.
• Érdemes azt is kiemelni, hogy a standardalapú oktatásban a mérések lehetővé tehetik a problémák árnyaltabb megragadását, így a fejlesztéshez, forráselosztáshoz, tanártovábbképzési igények meghatározásához intézményi szinten is hozzájárulhat.

Az első három pont hazánkban a NAT-ra is érvényes, a negyedik csak az érettségi követelményeken keresztül valósul meg, az utolsó kettőhöz pedig az Országos kompetenciamérés szolgáltat (nem teljes körű) adatokat (l. 12. fejezet).

A standardok a tanulás látható eredményét (a vizsgálható viselkedést, produktumot, l. 3. fejezet) helyezik a középpontba, nem a külső szemlélő számára láthatatlan, a diák elméjében létező tudást. A láthatóság, vizsgálhatóság, mérhetőség kritériuma miatt a standardok tipikusan ismeretekre és képességekre irányulnak. Ezért ami szerepel bennük, az jobban megragadható, mint a hagyományos tantervekkel; ugyanakkor ami nem szerepel bennük (az érzelmi-motivációs terület), azt fenyegetheti a hangsúlyvesztés a mindennapok gyakorlatában.

Hazánkban időnként felvetődik, hogy szükség lehet a NAT mellett követelményrendszerekre is, mint tartalmi szabályzó eszközökre a közoktatásban. A rendszerváltás után, az első NAT kidolgozása során felmerült a lehetőség, hogy a csak a nevelés-oktatás alapelveit rögzítő alaptantervet követelményrendszer egészítse ki (Lukács, 1993), de végül ehelyett a korábbi gyakorlatot jobban követő kerettantervek készültek. A felsőoktatásban például a tanárképzésben már megjelent a követelményrendszer (sztenderdek, Kotschy, 2011).

A standardalapú oktatás (standards based education; tágabban outcome based education) legismertebb példája az Egyesült Államok gyakorlata; ott csak követelményrendszert használnak központi bemeneti tartalmi szabályzó eszközként (Zsigmond, 2000; state standards). Az 1990-es években kezdtek központi bemenetei tartalmi szabályzást alkalmazni, és a helyi, iskolai, pedagógusi autonómia erős hagyományaihoz igazodva a standardok alkalmazása tűnt alkalmasabb eszköznek. Minden szövetségi állam, illetve több szövetségi pedagógus szakmai szervezet fejlesztett standardokat. Ezek kutatása és alkalmazása után indult el egy alulról építkező folyamat a közös, szövetségi standardok (common core standards, http://www.corestandards.org/) meghatározására.