8.1.1. Kérdőívek

A kérdőívek az oktatási rendszer több szintjén használhatók. Segítségükkel a tanítási-tanulási folyamatban a diákoktól szerezhetünk visszajelzéseket pl. az alkalmazott módszerek és eszközök beválásáról, a feladatok működéséről. Osztályszinten a tanítási folyamat tervezése szempontjából fontos lehet a tanulók affektív területének (pl. a diákok motívumainak, tantárgyi attitűdjeinek, tanulási szokásainak) felmérése. Erre a célra számos, országos szinten alkalmazott és validált kérdőív is fellelhető (l. pl. Józsa, 2007, Molnár, 2002, Fejes és Vígh, 2012). Intézményi szinten tipikusan az iskola minőségbiztosítási rendszerének vizsgálatában alkalmazhatók a kérdőívek (pl. az intézmény vezetőjének értékelése, elégedettség vizsgálata). Az országos és nemzetközi felmérésekben elsősorban a tanulói és az intézményi jellemzők feltárására alkalmazzák ezeket az eszközöket, és vizsgálják az eredményességgel (vagyis a teszten elért teljesítményekkel) való összefüggéseket. Gyakorló tanárként tehát elsősorban az lesz a feladata, hogy a kérdőíveket céljuknak megfelelően alkalmazza.

A kérdőívek főként az affektív terület vizsgálatára, illetve az egyéni és intézményi háttérváltozók feltárására alkalmasak. Jellemzőjük, hogy kitöltésükkor általában nincs helyes vagy helytelen válasz, a válaszadás anonim, és az eredményeket inkább csoportszinten értékelik ki, a kiértékelés az egyének szintjén ritkán történik (főként szociometriai vizsgálatokban).