3.1. A tantervi célrendszer

A tantervi célrendszer elemei a célok, a feladatok és a követelmények:

• A célok általánosak, a kitűzött, elérendő, várt állapotot jellemzik:
  „A tanítási-tanulási folyamat különböző szinteken és időtartamokra meghatározott értelme, iránya és törekvése a gyermek személyiségének fejlődése érdekében” (Közlemény, 1993). példák:

• • „[A tanulók l]egyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében” (NAT 1995).
  • „A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére” (NAT 1995).
• A feladatok az iskolára és a pedagógusokra vonatkoznak:
  „Az iskola, a pedagógusok teendői a tantervi célok megvalósítása és a tantervi követelmények elérése érdekében” (Közlemény, 1993);
  „A nevelési folyamat fő tartalma és a nevelési folyamat irányítóinak tevékenysége” (Ballér, 1978). példák:

• • „Az iskolának -- a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest -- átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.”
  • A zene megszerettetése, az élményekből fakadó aktív éneklési kedv felkeltése, az éneklési kultúra kialakítása, továbbfejlesztése” (NAT 1995).
• A követelmények specifikusak, a diákoknak megtanítandó tudást ragadják meg:
  „A folyamat egyes szakaszainak végére milyen ismereteket, készségeket, képességeket, attitűdöket és magatartásformákat kell a tanulókkal elsajátíttatni” (Közlemény, 1993);
  „A tanulók tervezett fejlődésének legfontosabb területei, szintjei” (Ballér, 1978). Példák:

• • „Különböztesse meg a mesét a valóságtól. Tudja, hogy ugyanarról a dologról többféle elképzelés létezhet” (NAT 1995; 6. évfolyam) – „Értse meg, hogy több szempontból nézhetjük a jelent és a múltat. Fogja fel, hogy a történelem interpretációja esetenként politikai célokat szolgál” (NAT 1995; 10. évfolyam).
  • „Tudja, hogy a különböző vélemények nem mindig reálisan tükrözik a tényeket” (NAT 1995; 6. évfolyam). -- „Legyen képes a különböző ismeretforrásokból (tömegkommunikáció, könyv, sajtó stb.) származó információkat kritikusan szemlélni” (NAT 1995; 6. évfolyam).

Az angol nyelvű tantervelméleti kifejtések a célrendszert objectives-ként említik. Ez a szó ugyanakkor egyaránt jelölheti a kitűzött célokat és a megvalósuló eredményeket – e kettő között pedig nyilvánvaló a különbség. A két jelentés megkülönböztetésére a követelmény értelemben a tanulási eredmény (learning outcome) vált elfogadottá; a tervezésben pedig eleve a tervezett eredmény, a diákok hatékony viselkedésében megnyilvánuló (tehát használható) tudás megragadására törekednek. A tanulási eredmény fogalmának jelölésére Kotschy (2003a) a viselkedési cél, illetve az operacionalizált cél kifejezést javasolja.

A hazai terminológia megosztott. Ahogy a meghatározásoknál bemutattuk, van hagyománya a cél és a követelmény (tanulási eredmény) megkülönböztetésének. A fogalmi pontosság miatt munkánkban így használjuk a terminológiát. A központi tantervekben ugyanakkor a „(fejlesztési) követelmények” kifejezés utal a pedagógusi feladatokra, tanulói tevékenységekre és gyakran a specifikus tanulási eredményekre is.