7.3.3. A kritériumorientált értékelés

A kritériumorientált értékeléskor a teljesítményt a követelményekből kiindulva és ahhoz viszonyítva határozhatjuk meg, így meg tudjuk vizsgálni, hogy a tanuló milyen szinten érte el az előre meghatározott, pontosan definiált követelményszintet. A kritériumorientált értékeléskor jellemezni tudjuk azt is, hogy a tanuló az elért szinten milyen gondolkodási műveletek elvégzésére képes. Ez alapján van lehetőség arra, hogy a diákok tudását az adott területen fejlesszük.

A 7.2. ábrán a korábban vizsgált általános iskola tanulói szintű eredményét látjuk. Az ábrán minden kör egy tanulót jelöl, a fehér és a fekete köröknek nincs semmiféle szakmai jelentése. Az ábra alapján a normaorientált értékeléshez hasonlóan rangsorolhatjuk a diákokat a teljesítményük szerint. A felső vízszintes tengelyen láthatjuk még az OKM-en kialakított különböző képességszinteket is. Mindezek figyelembevételével leolvashatjuk, hogy milyen képességszinten vannak az egyes tanulók. A teszten elért eredmények alapján tehát minden tanuló besorolható egy adott képességszintbe, amelynek részletes leírása van, így tudjuk azt jellemezni, hogy egy adott tanuló milyen műveletek elvégzésére képes. Az animációban példaként két tanuló esetében olvashatjuk, milyen képességszinttel rendelkeznek és milyen olvasási műveletek elvégzésére képesek. Ha a tanulócsoportot vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy összetétele heterogén, jelentős különbségek vannak a diákok között.

Az OKM ajánlást fogalmaz meg arra vonatkozóan is, hogy mi az a képességszint, amivel a diákoknak minimálisan rendelkeznie kell. Az ajánlás szerint a 6. évfolyamosok körében a 3. szint, a 8. és 10. évfolyamosok esetében a 4. szint tekinthető alapszintnek. (Ezt jelöli az animáció végén a vízszintes vonal.) Legalább az alapszint elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. A tanulók közül többen voltak az 1-es és 2-es képességszinten, akiknek a fejlesztése lényeges tanári feladat.

Az Országos kompetenciamérés eredményei alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a tanulók hogyan fejlődtek. A 7.3. ábrán a két évvel későbbi, 2014-ben 8. évfolyamosként elért eredményeket láthatjuk. 

Két évvel később az iskola tantestülete láthatja a fejlődést: a tanulók többsége a 4. képességszinten van, de még mindig vannak olyan diákok, akik az alapszintet, amely a 8. évfolyamon a 4. képességszint, nem érték el, vagyis az ő célirányos fejlesztésük lényeges feladat.

A nyilvános jelentésekben (https://www.kir.hu/okmfit/) nem azonosíthatók be az egyes tanulók, az intézmények számára elérhető jelentésben viszont rendelkezésre állnak a tanulói szintű eredmények is. Összegezve: A kritériumorientált értékelés esetében csoporttól függetlenül, akár egy tanuló teljesítményét is tudjuk a követelmények alapján értelmezni és a fejlesztési irányokat kijelölni.