1.1.2. A tanítási-tanulási folyamat egy modellje

Az oktatási rendszerben folyó tanítási-tanulási folyamatot Báthory (2000) a célok kijelölését és az eredmények megvalósulását leíró rendszermodellel írja le. Ez a következő elemeket jelöli ki (l. 1.1. ábra):

• bemeneti tényezők: célok kiválasztása, kitűzése, ezekhez tartalmak hozzárendelése. – Ezek a tantervekben öltenek testet; társadalmi folyamatok, központi és intézményi, illetve tanári tervezés eredményeként körvonalazódnak. (A hazai tantervelméleti vizsgálatok hagyományosan tipikusan erre összpontosítanak.)
• folyamattényezők: a célok elérésére választott tanítási és tanulási eszközök és módszerek, a tanulást eredményező interakciók. – Ezek az elemek tipikusan a tanári tervezés körébe tartoznak, ha a közoktatásra szűkítjük le a tárgyalást. (A nemzetközi kurrikulumelmélet, illetve a hazai tanításmódszertani irodalom mellett a tanulás-tanítás kutatása vizsgálja ezt a területet.)
• kimeneti tényezők: a folyamat eredménye, a diákok tudásának megváltozása. –Tudáson értjük a diákok ismereteit, képességeit; a modellben ideértjük a motívumaikat is, illetve az ismereteket, képességeket, motívumokat kifejező magatartásukat. Ezek változása lehet új elemek megtanulása, de lehet a meglévő elemek koherens(ebb) rendszerré való összeszerveződése, illetve a működtetésük változó tudatossága is (l. pl. Nagy, 2010; Csapó, 2004).
• visszajelentési körök: mivel a kitűzött célok és a folyamat eredményei nem feltétlenül esnek egybe, lényeges elem annak vizsgálata, hogy milyen mértékben és módon kapcsolódnak egymáshoz. Ez a pedagógiai értékelés témakörébe tartozik (l. 7-12. fejezet a jelen tankönyvben).