1.2.3. Lovasterápia
A szenzoros integráció fejlesztésének egyik lehetősége a lovasterápia. A lovasterápia intézményhez kötött, orvosi indikáció alapján terápiás céllal alkalmazott, kezelés jellegű, egyéni vagy csoportos foglalkozás, melynek célja a károsodás, sérülés, fogyatékosság ismeretében a ló és a lovaglás hatásai által a minél gyorsabb, eredményesebb gyógyulás, képességfejlesztés és rehabilitáció. A lovasterápiának három ágát különböztetjük meg: hippoterápia; gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna, speciális fogathajtás; pszichológiai lovasterápia.
A hippoterápia célja - mely főként az egészségügyben gyógytornászok, szomatopedagógusok által alkalmazott, kiegészítő, egyéni terápiás eljárás - a tartási és mozgási funkciók javítása, korrekciója. A lovasterápiának ezen területén a sérült, károsodott, fogyatékos személy passzív és aktív részvételével, terápiás célú gyakorlatok végeztetésével, általában vezetett lovon, lépésben, hevederrel történik a terápia. A hippoterápia neuromotoros, szenzomotoros, pszichomotoros és szociomotoros területen fejti ki hatását. A hippoterápia szenzomotoros hatásának összetevői közé tartozik például a testérzékelés, térbeli érzékelés, mélyérzékelés fejlődése.
Második területe a lovasterápiának a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna, illetve a speciális fogathajtás.
Definíció
A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna gyógypedagógus lovasterapeuta vezetésével zajlik, mely terápiás eljárás a ló, a lovaglás és a lóval való foglalkozás hatásait felhasználva, fejlesztő, nevelő célzatú, komplex hatást kiváltó egyéni, vagy csoportos terápiás eljárás.
A foglalkozások során a ló minhárom jármódját (lépés, ügetés, vágta) lehet alkalmazni. A speciális fogathajtás a sérült, károsodott, fogyatékos személyek adaptált fogathajtása, mely általában lovas iskolákban, egyesületekben, egészségügyi, vagy gyógypedagógiai intézményekben, terápiás központokban valósulhat meg.
A lovasterápia harmadik területe a lómediált pszichoterápia, a pszichológiai lovasterápia. A lómediált pszichoterápia (más néven: ló asszisztált / facilitált vagy lovas pszichoterápia) a ló – páciens – terapeuta háromszögében zajlik, melyben a ló, mint koterapeuta, facilitálja a terápiás folyamatot. A lómediált pszichoterápia kifejezést inkább a nemzetközi lovasterápiás irodalomban használják. Hazánkban a pszichológiai lovasterápia kifejezés elterjedtebb, mert a terapeuták pszichológus alapvégzettségűek, tehát nem jogosultak pszichoterápiát végezni, mert ahhoz pszichoterapeuta végzettséggel kellene rendelkezni. Ha a nemzetközi trendeket követnénk, akkor úgy beszűkítenénk az ezen a területen működő szakemberek számát, hogy alig lenne egy-kettő lovas pszichoterapeuta. A pszichológiai lovasterápia nagyon jól használható depressziós és szorongásos zavarok, magatartászavarok, autizmussal élő, hiperaktivitás, figyelemzavarral küzdő, valamint kötődési zavaros gyerekek terápiájában.
A lovasterápia egyes ágaiból kerülnek ki azok a résztvevők, akik a fogyatékos személyek szabadidős lovaglásába és lovassportjába kapcsolódnak bele (régebbi szakirodalmak ennek a területnek a megjelölésére a parasport kifejezést használták). Ez a terület nem tartozik a lovasterápiás ágak közé, hiszen itt szabadidős lovaglásról és sportról beszélünk, nem terápiáról. A fogyatékos személyek szabadidős lovaglása és lovassportja alatt a ló és lovas együttes felkészültségén alapuló, kondíciónövelő, sportszerű tevékenységek összességét értjük, melynek területei: rekreáció (szabadidős tevékenység) és a versenysport, élsport. (http://www.lovasterapia.hu/lovasterapiarol/lovasterapiarol.html; Bozori, 2002, 2011)
1.5. ábra: Vesztibuláris ingerlés az ügető lovon [Forrás: saját gyűjtemény]
A szenzoros integráció tréningjére tág teret ad a gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás. (Terhorst, 2001; 1.5. ábra). A terápiás lovaglás pedagógiai szempontból a következő hatásokkal bírhat: a ló segítségével a magatartás megváltozását érhetjük el az individuális pszichológiai, pszichoterápiás, szociális és rehabilitációs fejlesztés területén a gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás révén. Ennek során a lovaglósporttal való átfedés kombinációjában és a lóval, mint "eszközzel" való bánás segítségével az embert testileg, lelkileg, szellemileg és szociálisan közelíthetjük meg. (Benczúr, 1998)
Definíció
„A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna célja a tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, pervazív fejlődési zavarral, részképesség problémákkal küzdő, látás-, és hallássérült, /esetenként mozgássérült/, teljesítmény és viselkedési zavarokkal, hiperaktivitással és figyelemzavarral valamint beszéd problémákkal küzdő gyerekek és fiatalok fogyatékosság specifikus fejlesztése egyénileg, vagy csoportosan a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és környezet által.”
(Bozori, 2011. 24. o.)
1.2. videó: Lovasterápiás foglalkozás (autizmussal élő kislánnyal) [Forrás: saját gyűjtemény]
A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna célja, feladata közé tartozik például a megelőzés, képességfejlesztés, a szenzoros integráció tréningje, a szocializáció elősegítése, a nevelés, a személyiség fejlesztése, az életminőség javítása. A lóval való foglalkozás, közös munka, a lóval való együttmozgás – akár földön vezetve, akár a ló hátán ülve – számtalan szenzoros élményt, tapasztalatszerzési lehetőséget is nyújt a lovasoknak. (Bozori, 2002, 2011; 1.2. videó)
A lovasterápiával kapcsolatban használt fogalmakról bővebben: www.lovasterapia.hu