8.2.2. A foglalkozás fő részében alkalmazott feladatok sorrendjének kialakítása

A csoportvezető a feladatok tervezésénél és azok sorrendjének kialakításakor figyelembe veszi

- a foglalkozás – annak típusától függő - logikai felépítését,

- az óra egyes részmozzanatait, a részcélokat,

- a csoport jellemzőit,

- a feladat megvalósításának a módjait, a munkaszervezései formákat,

- az ellenőrzés és értékelés lehetőségeit,

- a tárgyi (pl. eszközök, helyszín) és személyi (pl. segítők száma) feltételeket. (Falus, 2007)

Gyakorlati tapasztalataink alapján javasoljuk a foglalkozások során a mozgásos feladatok váltogatását a mozgás szempontjából inkább inaktív feladatokkal. Ennek során a kliensek kielégíthetik a kutyával való együttes cselekvés iránti igényüket. A feladatok aktivitási szintje természetesen a csoport összetételétől függ. Egyes csoportoknál például egy fogójáték vagy akadálypálya, míg más csoportnál egy kutyával való közös labdázás már képes biztosítani a mozgás szempontjából releváns aktivitási szintet. Ennek az aktivitási szintnek a megítélése a csoportvezető feladata.

A felvezető a feladatsorrend kialakításánál a terápiás kutya habitusát, általános aktivitását tartja szem előtt. Ebből kiindulva figyel a változó aktivitású, a kutya igényeihez igazodó feladatokból álló foglalkozástervezésre. Egy aktívabb, nagyobb mozgásigényű kutya esetén a támogatja a kutya szempontjából aktívabb feladatokat. A kutya számára passzív feladathelyzet esetén – ha ennek nincs funkciója a feladat során, illetve nem zavarja a feladatvégzést – megteremti a kutya számára az aktivitás lehetőségét (pl. a helyben maradás helyett körbejár a kliensek között a kutyával, kiosztják s szükséges eszközöket, stb). A kisebb mozgásigényű, alacsonyabb általános aktivitási szintű kutya esetén figyel arra, hogy a feladatok során legyenek a kutya szempontjából aktívabb és passzívabb feladatok is. Ennek célja a kutya motiváltságának megőrzése, pihenés iránti igényeinek kielégítése.