Skip navigation

3.3.2. A társállat tartás és az egészség kapcsolata

A társállattartás egészségmegőrző szerepét firtató tudományos vizsgálatokat elsősorban az az alapfeltevés motiválja, hogy a körülöttünk élő állatok, különösen a kutya olyan kiemelkedő szerepet játszottak az emberi evolúcióban, hogy mostanra pszichológiai jólétünk szerves részévé váltak.

Az első olyan jellegű felmérést mely pozitív összefüggést mutatott ki az infarktus utáni felépülési esélyek és a társállat tartás között (Friedmann et al. 1980; http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1422527/), egy sor szerteágazó vizsgálat követte. Ezek valamennyien abból a feltételezésből indulnak ki, hogy az ember-társállat kontaktusa hatással van a kapcsolatban résztvevő személy egyes pszichológiai és élettani paramétereire, és így előnyösen befolyásolja fizikai- és mentális egészségi állapotát.

E kutatási terület azonban az azóta eltelt 30 év dacára mindmáig azzal a problémával terhelt, hogy kevés olyan kísérletes adat van, amely feltárná a feltételezett hatásokat közvetítő illetve befolyásoló háttérváltozókat, így a társállattartás egészségre gyakorolt hatásai és annak lehetséges mechanizmusai nem eléggé tisztázottak.