1.4. Összefoglalás
Az inkluzív pedagógiai rendszer bevezetése által egy olyan hangsúlyváltás kerül előtérbe, melynek főbb jellemzői például a terminológia fejlődése, a kompetenciahatárok kiszélesedése, a pedagógia, a terápiás és rehabilitációs tudás és gyakorlat gazdagodása. A gyógypedagógia a differenciált oktatás gazdag változatait képes realizálni, melynek alapja az inkluzív gondolkodás.
Az integratív pedagógia elmélete a reformpedagógiák tapasztalatait felhasználva egy általános pedagógiai nézőpontból szemléli az integrációt. Az ökológiai-rendszerszemléletű gyógypedagógiában a jelenségek „egészére” irányuló szemléletváltás által a gyógypedagógia feladata napjainkban: a nevelés az egész emberre irányuljon; kölcsönösen egészítse ki egymást az általános és speciális pedagógia; erősödjék a speciális pedagógia és a határtudományok kooperációja. A kutyával asszisztált terápia és a lovasterápia gyakorlati megvalósításában szorosan érintkezik a környező természettel, személyekkel s elméleti megalapozásában, fejlődésében több határtudománnyal. Az integratív pedagógiai és az ökológiai-rendszerszemléletű gondolkodás, szemléletmód elsajátítása és megvalósítása által a terápiában részt vevő ember egész „hálózatára” hatással lehetünk.
Alapvetéseinkben a fogalmi meghatározások: (1) A holisztikus szemléletű pedagógia olyan nevelés, fejlesztés és oktatás, amely az embert a maga teljességében: testi, lelki, szellemi és szociális egységében szemléli. (2) A szenzoros integráció információfeldolgozás, az a képesség, amellyel szervezzük és feldolgozzuk a különféle érzékelési csatornákból származó információkat, majd ezeket kapcsolatba hozzuk egymással, szintetizáljuk, hogy azoknak megfelelő adaptív válaszokat adjunk (mozgásos válaszok, beszéd, mentális folyamatok). (3) A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna gyógypedagógus lovasterapeuta vezetésével zajlik, mely terápiás eljárás a ló, a lovaglás és a lóval való foglalkozás hatásait felhasználva, fejlesztő, nevelő célzatú, komplex hatást kiváltó egyéni, vagy csoportos terápiás eljárás. A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna célja a tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, pervazív fejlődési zavarral, részképesség problémákkal küzdő, látás-, és hallássérült, /esetenként mozgássérült/, teljesítmény és viselkedési zavarokkal, hiperaktivitással és figyelemzavarral valamint beszéd problémákkal küzdő gyerekek és fiatalok fogyatékosság specifikus fejlesztése egyénileg, vagy csoportosan a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és környezet által.
A szenzoros integrációs terápiák céljából kiindulva megfogalmazhatjuk, hogy a szenzoros integráció egy olyan idegrendszeri folyamat – alatta értjük az érzékek, látás, tapintás, hallás, szaglás, mozgás hasznos elrendezését, összekapcsolását, egységes működésbe foglalását –, mely aktív, örömteli interakciók sorozatán keresztül megvalósul a kutyával asszisztált terápiában és a lovasterápiában is.