Skip navigation

3.2.6. Kommunikációs képességek – az emberi viselkedés „olvasása”

A háziasítás során a kutya kommunikációs képességeinek igen jelentős változáson kellett átesniük. Egy kommunikáló ember legalább kétféle módot használ jelzéseinek továbbítására: a látható gesztusokat és a hangjelzéseket. Emellett bizonyos jeleket alkalmaz a kommunikáció kezdeményezésére és fenntartására (pl. szemkontaktust), és figyelembe veszi a kommunikációs partner figyelmi állapotát, a nyelvhasználattal kapcsolatos egyéb strukturális szabályok mellett.

Számos tudományos vizsgálat igazolja, hogy a kutya kiemelkedő képességeket birtokol az ember testjelzéseinek felismerése és értelmezése terén. Tág határok között képes felismerni és felhasználni az ember különböző irányjelző gesztusait, nemcsak a kézzel való mutatást, hanem a kevésbé megszokott formájúakat is, mint pl. a meghajlást, fejbólintást vagy lábbal mutatást (Lakatos és mtsai. 2009, http://link.springer.com/article/10.1007/s10071-009-0221-4). Az olyan apró viselkedési gesztusok jelentőségét is képesek felismerni, mint az emberi szem mozgása, s e tekintetben sokkal jobb teljesítményt nyújtanak, mint a hasonló emberi gesztusokra tréningezett majmok.A kutyák már kora kölyökkorban nagyon érzékenyek az ember gesztikuláris jeleire (3.7. ábra), a legtöbben már 6 hetes korban, mindenfajta kiképzés nélkül meglepően jól használják az emberi mutatást (Riedel és mtsai. 2008, http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0003347207004861). Az ember által felnevelt farkasok azonban csak nagyon nehezen képesek elsajátítani az efféle „egyszerű” emberi gesztusok jelentését. Általában csak 6-8 hónapos, fiatal korban elkezdett rendszeres tréning után mutatják azt a teljesítményt, amelyet a kutyák szinte maguktól elérnek (Gácsi és mtsai. 2009, http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0006584).

3.7. ábra. A kutyák már kölyökkorban követik az emberi mutatást (forrás: http://familydogproject.elte.hu)

Megfigyelések szerint a kutyák hatékonyan használják az ember figyelmi irányultságát olyan különböző helyzetekben is, mint tárgybehozási feladathelyzetek illetve táplálék-kunyerálás különböző figyelmi orientáltságú emberektől. Parancs végrehajtási helyzetekben például rendkívül finom különbségtevésre is képesek. Nemcsak a gazda által kiadott utasításra figyelnek, hanem azt is figyelembe veszik, hogy miközben a vezényszó elhangzik a gazda hova (kire) néz, illetve nyitva van-e egyáltalán a szeme.Mindez annak fényében válik érdekessé, ha tudjuk, hogy még a csimpánzok is viszonylag gyengén teljesítenek az efféle helyzetekben. A kutyák teljesítménye tehát e tekintetben messze meghaladja az emberszabású majmokét.

A kutyákban erős a késztetés az emberekkel való interakció kezdeményezésére, s ehhez olyan vizuális jeleket (az emberre nézés és tekintetváltás) használnak, amelyek hasonlóak ahhoz amit az ember maga is alkalmaz. Megoldhatatlan problémahelyzetben (például amikor nem érnek el egy számukra kívánatos táplálékot, mert túl magasan van), gyakran használják ezeket a figyelemfelkeltő és irányjelző technikákat. A gyakori tekintetváltások, és a vokalizációk, mely mindig a gazdára vagy az elérni kíván célra(pl. jutalom) nézéssel párosul, a funkcióját tekintvekijelölő/ráutaló közlésként (referenciális kommunikáció) értelmezhető (Miklósi és mtsai. 2000, http://link.springer.com/article/10.1007/s100710000072).

Noha közismert, hogy a kutya képes szavak és tárgyak közötti társítás kialakítására, a teljesítményükáltalábannem kiemelkedő ezen a téren. Ugyanakkor ismertek olyan esetek is, amikor a kutya egy vadonatúj tárgy „nevét” beszélgető emberek megfigyelésével, meghallgatásával sajátította el. A nyelvtanulásos kísérletekből tudjuk, hogy a gyermekek nagyon fogékonyak ezekre a helyzetekre. Ami a tárgy-név tanulási teljesítményeket illeti, a jelenlegi csúcstartó egy Chaser nevű bordercollie, aki tudományos vizsgálatokkal bizonyított módon képes  volt 1022 különböző tárgy nevét megtanulni, sőt és ezekre még három év elteltével is emlékezett.Chasera vizsgálatok során azt is bizonyította, hogy képes különböző parancsokat (odahoz, lábbal vagy orral megérint) végrehajtani a megtanult tárgyakkal kapcsolatban, illetve kizárásos alapon a még nem ismert szavakhoz új tárgyakat társítani (Pilley és Reid 2011, http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0376635710002925).