2.1.1. Életminőség fokozása szenzoros tréning által
Az életminőség értékének hangsúlyozása egyre nagyobb teret kap a gyógypedagógiai gondolkodásban is. A minőség mindenekelőtt a mennyiséggel szembeállított, a mennyiséget meghaladó fogalom. (Lappints, 2002) Ahhoz, hogy minőségi változás történjen az ember életében, önfejlesztő képességre van szükség. Az önfejlesztő személyiség saját viselkedését, a problémáit tanulási lehetőségként kezeli. Az adottságok kibontakoztatásával egy minőségi változás történik az ember életében, mely elősegíti a személyiség kiteljesedését, életminőségének javulását. (Nagy, 2002) A gyógypedagógus Urs Haeberlin szerint az egyes emberi individuum fejlődésének célja az „emberi kiteljesedés”. Úgy érzi, hogy minden egyes embernek azonos joga kell legyen emberi önmegvalósítása segítéséhez. A gyógypedagógus saját tapasztalata szerint az ember akkor jut közelebb önmaga megvalósításához, ha sikerül saját életét mint önmagában összefüggő egészet érzékelnie, gondolatilag felfognia és alakítania. A saját személyiség egységességének ezt az élményét a saját identitás élményének nevezi. Az emberi önmegvalósítás céljaként eszerint megfogalmazhatjuk az identitás tartós megélését. (Haeberlin, 1996)
Az ember önmegvalósításához, identitásának megéléséhez szüksége van a „nyitott létezés”-re (Eliade, 1996), amely által befogadja az egyén környezetének tapasztalatait. Nyitottsága egy állandó tanulási folyamatot is jelent, amely által saját képességeit megismerheti, kibontakoztathatja. Az önmegismerés, illetve önmegvalósítás tehát egy kölcsönösség, viszony, mely az egyén és környezete között valósul meg (2.2. ábra).
2.2. ábra: Kapcsolódás a lóhoz (Down-szindrómával élő gyermekkel) [Forrás: saját gyűjtemény]
Ezen tanulási folyamatok közben lesznek biztosítva azok az ingerek, érzések, kapcsolódások, tapasztalatok, gondolatok, melyek az egyén életminőségét meghatározzák.
A kutya társállatként való tartásában rejlő általános „egészségmegőrző” hatás mellett legalább olyan fontos annak felderítése, hogy mi módon, és milyen hatásmechanizmus révén működik az ember-kutya kapcsolatban terápiás, fejlesztő hatás.
Megfigyelések szerint a kutya/gazda kapcsolat nagyon hasonló a szülő/gyerek viszonyhoz; ugyanolyan aszimmetrikus és függőségen alapuló viszony, s az emberek hajlamosak úgy tekinteni a kutyájukat, mint aki a családban a gyerek szerepét tölti be (Collis, 1998; http://psycnet.apa.org/psycinfo/1997-36468-006). Ahogyan azt a korábbi fejezetben is kifejtettük, a kutya-ember kötődés pszichológiai jellemvonásai nagyon hasonlóak a szülő-gyerek kötődési kapcsolathoz (Topál és Gácsi, 2012,
Jól ismert, hogy az emberi kapcsolatok prototípusa a gyerek-szülő kötődési viszony, minden egyéb társas viszonyunk ebből eredeztethető, és az emberi kapcsolatok terápiás hatásának is előfeltétele, kulcsmomentuma a kötődés.