Skip navigation

3.3.2.1. Lehetséges hatásmechanizmusok

A kutya ember kapcsolatban rejlő egészségmegőrző hatás mechanizmusait illetően különböző magyarázatok merültek fel. Egyik az ún. „közvetlen oksági hipotézis”, mely szerint a társállat jelenlétének, a vele való fizikai kontaktusnak és egyéb interakcióknak közvetlen relaxáló hatása van, mely mérhető módon tükröződik egyes élettani paraméterek változásában (vérnyomás, szívfrekvencia, izomtónus). Ebből a szempontból fontos az ún. „társas támogatás” elmélete, mely eredetileg az emberi társas kapcsolatok pozitív hatásainak magyarázatára született, de kiterjeszthető a kutyával való kapcsolatra. Eszerint a társállat egészségmegőrző hatásának lényeges tényezője, hogy a kutya képes az emberi társas támogatáshoz hasonló szociális- és érzelmi támaszt nyújtani a megfelelő személy számára, és az effajta pszichés támogatás hatékonyan csökkenti a stresszt, illetve kivédi annak negatív, egészségkárosító hatását s ez különösen stresszes életperiódusokban mutatkozik meg. Mindemellett a kutyatartás és egészségi állapot közötti kapcsolatban a kutyához való kötődésnek is fontos közvetítő szerepe lehet.Fontos megemlíteni azokat a kritikákat, melyek rámutatnak, hogy az állattal való interakció stresszhelyzetben megnyilvánuló rövidtávú élettani hatásai valójában nem eléggé specifikusak, hiszen hasonló módon fejti ki hatását, mint bármely más stressz-oldó körülmény (pl. egy szép tájkép nézegetése). Sajnos még mindig kevés azoknak a vizsgálatoknak a száma ahol a viselkedésen és a vérnyomáson kívül a kutyával való interakció specifikus élettani hatásait mérnék (részleteket lásd az előző fejezetben).

Egy másik magyarázat, a „közvetett oksági hipotézis” szerint a kutya nem közvetlenül fejti ki jótékony egészségmegőrző hatását, hanem az ún. szociális serkentés jelenségén keresztül, melynek lényege, hogy spontán módon serkenti és megkönnyíti az emberek közti társas interakciókat, így járul hozzá gazdája szociális integrációjához és ezen keresztül mentális (és fizikai) egészségéhez. Az állat jelenléte egyrészt katalizálja a társas viselkedéseket (pl. Alzheimer kórban szenvedőknél végeztek erre vonatkozó kutatásokat -Kongable és mtsai., 1989) másrészt pedig általában is serkentheti az emberek közötti társas kapcsolatokat. Ez utóbbit példázzák azok a hazai és angliai felmérések, melyek szerint mozgássérült emberek idegenekkel való kapcsolatteremtését alapvetően befolyásolja egy segítő kutya jelenléte vagy hiánya. Az állat ugyanis közvetett módon jelentősen csökkenti a vele együtt megjelenő sérült ember szociális izolációját azáltal, hogy sokkal több társas kapcsolatot kezdeményező megnyilvánulás (mosoly, szemkontaktus, megszólítás) érkezik a kutyával közlekedő sérült felé.

Vannak persze kritikusai is azoknak, akik a társállattal való kapcsolatunkat egészségmegőrző funkcióval ruházzák fel. E vélekedések szerint az ember-kutya interakcióban rejlő pozitív egészségmegőrző hatás csak látszólagos, nincs valódi oksági kapcsolat a két dolog között. Feltételezhető ugyanis, hogy a kutya társállatként (családtagként) való tartása és egészségmutatóink közötti asszociációk hátterében valamely rejtett tényező állhat, mint például a magasabb szocioökonómiai státusz, vagy bizonyos személyiségjellemzők, melyek nemcsak általában jobb fizikai és mentális állapottal járnak együtt, de egyben tágabb lehetőséget biztosítanak az illető számára, hogy társállatot tartson.

Persze az effajta kritikák megfelelően tervezett vizsgálatokkal könnyen ellenőrizhetők, a helyzet sajnos azonban az ember-állat interakció egészségi hatásait célzó kutatások jó részét mind a mai napig a kellően felépített megfelelően átgondolt kutatási stratégia hiánya jellemzi. Egyesek szerint a módszertani hiányosságok miatt a legtöbb esetben nem lehet tudni mi az adott vizsgálat valódi eredménye. A következtetések ugyanis gyakran korrelációkon illetve leíró elemzéseken alapulnak, a feltárt összefüggéseket pedig hajlamosak vagyunk oksági kapcsolatként értelmezni akkor is, ha ebben nem lehetünk egészen biztosak (Wilson és Barker, 2003; http://abs.sagepub.com/content/47/1/16.short).