2.1.3.3. Motoros és orientációs képességek nevelése
Századokon keresztül játszott az emberiség olyan játékokat, amelyek igen gazdagok vesztibuláris élményekben. Forgás, fél lábon ugrálás, szökdécselés, leguggolás a legtöbb népi játékban, hercegi udvarban jelentős szerepet kapott. Kikapcsolódásul a mai kor felnőttjei is síelnek a havon és vízen, egyre rafináltabb vidámparkokba, kalandparkokba látogatnak el, lovagolnak, vitorláznak vagy ringatóznak hintaszékben, függőágyban. (Szvatkó, 2012) A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna egy olyan terápiás módszer, mely nagyon gazdag vesztibuláris élményekben. A lóápolás, lovaglás során a lovas hajlítja, nyújtja izmait és ízületeit, s eközben számos proprioceptív inger éri. (Terhhorst, 2001) Minél fejlettebb a mélyérzékelésből származó információs rendszerünk, annál könnyebben tájékozódunk a térben az emberekhez és a tárgyakhoz viszonyítva. (Kiesling, 2014) A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna foglalkozások hatékonyságának vizsgálatakor a legegyértelműbb változás a motoros területen figyelhető meg. (Kalina és Rétháti, 2012; Hameury és mtsai, 2010) A szenzoros folyamatokat és a mozgásos reakciókat serkenti például a hason fekvés gyakorlata, mert a fekvő pozíció stimulálja a gravitációs receptorokat, amelyek fontos szerepet játszanak abban, hogy az agyban feldolgozásra kerüljön a szenzoros és a motoros aktivitás. (Bozori, 2011)
A ló hátán való ülés alkalmával, a ló háta felől érkező folyamatos, ritmikusan ismétlődő inger stimulálja a törzsizmok működését, mely a felegyenesedés, az egyensúlyi reakciók, a koordináció, a szimmetria fejlődésére hatnak, és egy a járáshoz hasonló törzstréninget képeznek. A ló közreműködésével háromdimenziós mozgásimpulzusok tevődnek át a lovas medencéjén keresztül az egész testre. Ez által kialakul egy mozgásdialógus a ló és lovasa között. A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna foglalkozások során az ismeretszerzéssel együtt járó mozgások kognitív folyamatokkal kapcsolódnak össze, ilyen például a tárgyakkal való manipuláció közben a felismerést, azonosítást elősegítő tapintás, a helyváltoztatással összefüggő térérzékelés. Ez a hol ösztönös, hol tudatos "kognitív motorika" hozzájárul a gondolkodási folyamatok fejlődéséhez. Ezért a mozgásnevelés egyúttal gondolkodásnevelés is. A mozgásfejlődés és az értelmi fejlődés kapcsolatáról Porkolábné azt írja, hogy a motoros készségek fejlődési szintje lényeges szerepet játszik a percepció fejlődésében, a percepciós fejlődés előfeltétele a fogalmi gondolkodásnak. Ebből következően szerinte a tanuláshoz szükséges pszichikus fejlettségi szint kialakulásához és megerősítéséhez első lépésként a motoros funkciókat, készségeket kell fejleszteni. A mozgás nála kiemelt jelentőséget kap általános transzferhatása miatt. (Bozori, 2002, 2011) A földön való lóvezetés által a motoros koordináció és a mozgástervezés területén is pozitív változásokat tapasztalhatunk, mivel a saját test mozgását a ló mozgásához kell igazítani, és tájékozódni kell az egész lovaspályán. (Terhorst, 2001)
Elősegítik a gyerekek mozgásfejlődését a mozgó lovon rendszeresen végzett ritmusgyakorlatok is. A következetesen visszatérő ritmusok a gyermek számára biztonságot jelentenek, segítik a szokások kialakulását, az egyes képességek nevelését, a beszéd ritmusának megérzését. A motoros képességek fejlődése hatással van a téri tájékozódás és az időérzékelés fejlődésére is. A célirányos mozgások fejlesztése (térirány) és a mozgássebesség (időtartam) szabályozása segíti a folyamatos tájékozódást térben és időben. A lovaglás motiválja a lovast a korábban elsajátított mozgássémák javítására, finomítására, valamint az új helyzethez igazodó mozgások megtanulására. Mindez nagyfokú figyelmet, koncentrációt és aktivitást igényel a lovasoktól. Önmagában már a ló mozgása is hat a lovas egyensúlyi helyzetére, mozdulataira. A lovaglás fejleszti az egyensúlyérzéket, a mozgáskoordinációt, az időbeli és térbeli orientációt. A sajátos nevelési igényű lovasok tartáshibáit a lovon való helyes ülés kialakítása csökkenti, illetve javítja. A játékos feladatok, gyakorlatok segítik nagy- és finommozgásaik összerendezettségét (2.17. ábra).
2.17. ábra: Ügyességi gyakorlat (tanulásban akadályozott kislánynak) [Forrás: saját gyűjtemény]
A ló ritmusos mozgása, a zenével kísért lovaglás, a lovon való mondókázás, zenélés a ló hátán ülve fejleszti a lovasok ritmusérzékét. Mindezek mellett kiemelendő, hogy erőnlétük, edzettségük, általános fizikai állapotuk is javul a foglalkozások eredményeként, hiszen a lovaglás serkenti a légzést, fokozza a szív és tüdő működését is. A lovasterápia azon ritka terápiák egyike, amely a természetben, szabad levegőn zajlik, s ennek során a gyerekek, fiatalok játszva, örömmel de nagyon hatékonyan fejlődhetnek. (Bozori, 2002)
Az egyensúly kialakításának első lépése, hogy a lovas az egyenes vonalakon lépésben mozgó lovon megtalálja az egyensúlyát. A következő lépés az egyensúly fejlesztésére például körökön, nyolcas alakzatban, kígyóvonalon vezetett lovon az ülésbiztonság kiakakítása. A lovastorna feladatok (pl.: hasonfekvés, törökülés) kivitelezéséhez tiszta mozgáselképzelés és jó egyensúlyozó képesség szükséges. Ahhoz, hogy képesek legyenek ezeket a mozgásokat koordinálni, a lovasoknak megfelelő képpel kell rendelkezniük a saját testükről. Amikor az egyik személynek a másik gyakorlatát kell utánozni, vizuálisan pontosan kell érzékelnie és tudnia a saját testére átvinni azt. A mozgáselképzelés és az egyensúlyérzék fejlesztése mellett ennél a gyakorlatnál a testséma kialakulását segítjük. A futószáron – lépésben, ügetésben, vágtában – történő lovaglásnál a gyorsulás és a centrifugális erő, jármódváltásnál a gyorsaság megváltozásának következtében is mód van az egyensúlyérzék fejlesztésére. A lovasnak saját testét a ló mozgásához kell igazítani, ezáltal a saját test érzékelése javul és közben egy állandó tónusszabályozás is zajlik. Eközben a háromdimenziós mozgásimpulzusok áttevődnek a lovon ülőre, az egész test mozog. Különösen vágtában képes ezeket a mozgásimpulzusokat a lovas jól átvenni. Vágtában egy sajátos hintázó mozgás zajlik, mely a biztonságérzetet előhívja és leginkább az egyensúlyérzéket stimulálja. (Terhorst, 2001; Bozori, 2011) A lovak jármódjairól és azok iramváltozásairól bővebben: