3.1.3. Hol történt a domesztikáció?

A háziasítás helyszínéről jelenleg is megoszlanak a vélemények. Az egyik feltételezés szerint a kutya kialakulásában a farkas több alfaja is szerepet játszott és a folyamat több kontinensen több alkalommal is végbement. Ez némileg megmagyarázná a kutyák sokféleségét is. A másik elmélet szerint minden kutya az ázsiai farkas leszármazottja, s kutya háziasítása valahonnan a Közel-Keletről indult (Savolainen és mtsai. 2002, http://www.sciencemag.org/content/298/5598/1610.short).

Az újabb kutatások a háziasítás kiinduló helyeként egy vagy két régiót jelölnek meg és a kutatók heves vitákat folytatnak arról, hogy mely kontinensen történhetett meg a dolog. Néhány évvel ezelőtt kínai kutatók meggyőző genetikai bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy Kínában a Jangce folyó vidékén jelen volt a kutya már valamikor 16.000 évvel ezelőtt, amikor az első embercsoportok feladták a vadászó vándorló életmódot és a rizs termesztésébe fogtak (Pang és mtsai. 2009, http://mbe.oxfordjournals.org/content/26/12/2849.short). Egy 2013-ban napvilágot látott tanulmány pedig azt látszik igazolni, hogy a kutya a farkasnak egy ma már kihalt európai változatából alakult ki valamikor 19.000-30.000 évvel ezelőtt (3.2. ábra, Thalmann és mtsai. 2013, http://www.sciencemag.org/content/342/6160/871.short). Ez alapján úgy tűnik, hogy az első kutyák a mai szibériai husky-hoz hasonló, nehéz terheket húzni képes s a vadászatban is szerepet vállaló állatok voltak, akik nagyban hozzájárultak ahhoz hogy a jégkorszaki ember megvesse lábát Európában és végleg kiszorítsa onnan a kutyával nem rendelkező Neandervölgyi ember csoportjait (Shipman, 2015).  

3.2. ábra. A kutya (kék szín) és a farkas (piros szín) mitokondriális DNS minták alapján készült törzsfája a származási hely és az idő függvényében. (forrás: Thalmann és mtsai. 2013)