Skip navigation

A III. fejezet összefoglalása

Fontos

A hírek a könyvnyomtatás felfedezése előtt többnyire szóban, vagy kézzel írott és kézi másolással sokszorosított újságlevelek révén terjedtek. Ezek az újságlevelek azonban a korlátozott példányszám miatt csak szűk körökhöz jutottak el. Gutenberg felfedezései után hamar kiderült, hogy a nyomtatás technikájával nem csak könyveket, de újságleveleket is lehet sokszorosítani. Az első nyomtatott újságlevelek a könyvnyomtatás feltalálása után 20-30 évvel jelentek meg, többnyire egylapos, egy-egy hírt tartalmazó nyomtatványok, röplapok formájában.

A Notizie scritte Velencében jelent meg 1566-ban, az első, rendszeresen kiadott, hírlapszerű nyomtatvány pedig a Relation volt, amely 1605-ben jelent meg első ízben, Strassburgban.

A magyar hírlapirodalom nehezen indult be, az osztrák császári politika cenzúrával akadályozta kibontakozását. 1705-től jelent meg a Mercurius Hungaricus latin nyelven, az első magyar nyelvű hírlap pedig az 1780-tól megjelenő Magyar Hírmondó volt.

A tömegsajtó kialakulása az USA-hoz köthető. Itt alakult ki az ún. filléres sajtó, amely a széles rétegekhez is eljutott. Ehhez természetesen arra is szükség volt, hogy nőjön az írni-olvasni tudók száma. A magyar származású Pulitzer József lapjához és annak konkurenseihez köthető az ún. sárga sajtó kialakulása, amely a szenzációkra, botrányokra utazott, de hozzájárult sok korrupciós visszaélés és maffiaügy felgöngyölítéséhez is. A sajtó ekkoriban vált hatalmi tényezővé.

A lapokat kezdetben, rajzokkal, metszetekkel illusztrálták. Amikor az 1800-as évek elején technikailag lehetővé vált a fényképek szerepeltetése az újságokban, új műfaj született: a sajtófotó. A fotózsurnalizmus úttörője, az első haditudósító-fényképészek egyike Roger Fenton volt, de jelentős hatást gyakorolt a műfaj fejlődésére a magyar származású Robert Capa is.

Az írott sajtó termékei hagyományosan az időszerűség, a nyilvánosság és az időszakosság kritériumainak kell, hogy megfeleljenek. Csoportosíthatjuk őket megjelenés szerint, tartalom szerint vagy olvasótáborok, célközönség szerint.

Az írott sajtó termékeit más szóval periodikának is nevezzük. Az elnevezésben benne van, hogy ezek periodikusan, vagyis bizonyos időközönként, valamiféle rendszerességgel jelennek meg. Az ISSN, vagyis az International Standard Serial Number az időszaki kiadványok nemzetközi azonosítója.