- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
X.4.7. Korszerű eszközök a művészetben
A Copy Art, a elektrografika és az első generációs multimédia-művészet követőinek tábora a computer-technológiákra való rácsodálkozással párhuzamosan csökken. A digitális világ szülöttei már nem látnak semmi titokzatosat a széteső pixelekben vagy az informatika generálta vizuális jelhalmazokban – mindezt természetesnek veszik. A médiaeszközök és a művészet viszonya mégis egyre inkább összefonódik, de a véletlenszerűségben rejlő lehetőségek kihasználásával szemben egyre inkább a tudatosság válik központi elemmé.
Az alkalmazott grafika művelőinek elsöprő többsége dolgozik számítógépes programokkal, akárcsak a tervezők, dizájnerek, építészek nagy része. De még a hagyományos képgrafika vagy a táblaképfestészet művelői is gyakran nyúlnak a befényképezés, szkennelés, nyomtatás lehetőségeihez a kompozíciós- és színvázlatok elkészítésének stádiumában, kiváltva az olyan hagyományos eszközöket, mint a pauszpapíros átrajzolás vagy négyzetrácsos felnagyítás. Ugyanakkor természetesen olyanok is vannak, akik szándékosan nem használnak ilyen eszközöket, hangsúlyozva a gépi közreműködés nélküli alkotói folyamatok magasabbrendűségét.
A képző- és iparművészet mellett a számítógépes programok, szoftverek alapvető eszköznek számítanak a fotóművészet és a filmművészet területén is. A médiatechnológia fejlődése tehát várhatóan a jövőben is óriási hatással lesz a művészetre.