- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
II.3.4. A liberális modell
Alapja a kapitalizmus, a teljes szabadpiaci verseny, valamint egy gyenge, minél kevésbé központosított államberendezkedés. Az információáramlás alapja is a piac, ahol a fogyasztói igényeknek megfelelően hasznosulnak illetve szóródnak ki információk. A modell a teljes szólásszabadságra és cenzúramentességre alapoz.
E modell pártolói hisznek a közakarat korlátlan uralmának helyességében. Gyökerei a XVII. század végére vezethetők vissza, amikor az egyházi és állami cenzúrától megszabadulni akaró Angliában a közakaratot a média még valóban megtestesítette.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a modell hátrányai gyorsak kiütköznek. A szabadpiaci verseny azt eredményezi, hogy néhány nagy médiabirodalom monopolhelyzetre tesz szert. Innentől kezdve ők határozzák meg a közvéleményt, s a média által közvetített tartalmak így már nem tükrözik a közakaratot.
Emellett a liberális médiamodell nem számol azzal, hogy ha csak a közönségigények kiszolgálása a cél, akkor a média szórakoztató funkciója, a bulvár válhat egyeduralkodóvá, és elsikkadhatnak nagyon fontos információk. A teljes sajtószabadság révén nincs, ami megakadályozza a rágalmazást, gyűlöletkeltést, nem valósul meg a kiskorúak vagy a kisebbségek védelme.
A liberális médiamodell tehát nem számol a monopolizálódással, a sajtószabadság határaival, vagy a politikai érdekeltség létrejöttével.