Skip navigation

IX.1.1. A hírszerkesztés alapelvei

Legyen szó írásban, hangban vagy mozgóképen testet öltő hírről, vannak bizonyos alapelvek, amelyek betartása mindenütt a világon elvárás. Ezek a következők:

  • Objektivitás.
  • Pártatlanság.
  • Tényszerűség.
  • A hírműsorok nem teremtik, hanem közvetítik az eseményeket.
  • A híradásoknak közösség egészét kell szolgálnia.
  • Meg kell jeleníteniük a vélemények sokrétűségét.
  • Nyilvánosságot kell biztosítani minden jelentős társadalmi tevékenységnek, megmozdulásnak.
  • A hírek megfogalmazása nem sértheti a polgárok meggyőződését, kerülni kell a minősítő jelzőket.
  • A hírekben szereplő személyek faji, vallási, nemzetiségi hovatartozására csak akkor szabad utalni, ha ez a tájékoztatás kikerülhetetlen eleme.
  • Az egyes témákban minden érintett személynek és intézménynek meg kell adni a lehetőséget véleménye, álláspontja kifejtésére.
  • Valamennyi elérhető, megbízható információs forrást igénybe kell venni.
  • A hírműsorok csak tényszerűen megalapozott, konkrét adatokat tartalmazhatnak, a híreszteléseknek, spekulációknak, pletykáknak nincs helyük a hírekben. Nem közvetíthetnek elhamarkodott feltételezéseket, demagóg értékítéleteket.
  • A forrást, kivételes esetektől eltekintve meg kell jelölni.
  • Megengedhetetlen a valóságban össze nem tartozó hírek manipulatív egymás mellé szerkesztése.
  • Minden fontos hírt a lehető legrövidebb időn belül közölni kell.
  • A másodközlésért is felelősséggel tartozunk, kerülni kell a megbízhatatlan forrásokat.
  • Hírt visszatartani csak indokolt esetben szabad (pl. embargó, hírzárlat, balesetekkel kapcsolatos szabályok esetében).
  • Tárgyilagosság. (A CBS irányelve: az a körülmény, hogy a tárgyilagosság olyan dolog, amit nehéz megvalósítani, nem menti fel az újságírót az alól, hogy állandóan és tudatosan ennek megvalósítására törekedjen!)Pontosság. (Pulitzer mondta: a sajtónak a pontosság olyan, mint a nőnek az erény!)