- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
VIII.1.2. A cenzúra
Azt, hogy az emberek mely információkhoz jutnak hozzá és melyekhez nem, legdrasztikusabban a cenzúra eszközével lehet befolyásolni. A cenzúra információk hozzáférhetőségének és terjesztésének a felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.
A cenzúra az abszolutisztikus, illetve a diktatórikus rendszerek jellemzője, ahol az emberek véleményét és nézeteit is szabályozni akarják. Általában külön erre a feladatra alakult állami szervek végzik az információszűrést.
A szabad, demokratikus berendezkedésű államokban elvileg sajtószabadság van, cenzúra nem létezik. A gazdasági érdekek azonban sokszor meghatározzák, mi kerülhet be a híradásokba és mi nem − egyes vélekedések szerint ez is egyfajta, tágabb értelemben vett cenzúra. A modern, demokratikus államberendezkedések is korlátozzák az erőszakot, szexualitást öncélúan ábrázoló illetve pornográf tartalmakat − tágabb értelemben ezt is nevezhetjük cenzúrának. Örök dilemma, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek már a sajtószabadság korlátozásának minősülnek, és meddig lehet elmenni az erőszakot, szexualitást ábrázoló vagy gyűlöletkeltő tartalmak korlátozásában.