- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
VII.3.4. A fogalom használati körének kiszélesedése
A fogalmat sokan a technikai értelmezésnél jóval tágabban értelmezik: a virtuális valóság magában foglalja a médiatechnológia segítségével létrejött perceptuális (észlelési) élmény egészét! Ez az élmény a XX. század végén élő ember életében meghatározó volt, a XXI. századra pedig kezdett természetessé és megszokottá válni.
A kutatók már a jelenség széleskörű elterjedése előtt megállapították, hogy a kibernetikus kultúrák virtuális téridő-rendszerében a természet és a technológia határai elmosódnak[1]. Így az ilyen kultúrában személyt más minőségű környezet veszi körül, mint a "valóságos" valóságban, a biológiai határvonalak felbomlanak.
A filozófusok, médiaszociológusok gyakran használják a virtuális valóságot olyan értelemben, mint a média közvetítette másodlagos valóság: az információink döntő részét ma már nem a személyes tapasztalatok adják, hanem a médiából szerezzük azokat.
A valóságos látványhoz képest fokozódik az életünkben a nyomtatott és vetített álló- és mozgóképek mennyisége, és lassan már ezek, a mások által készített/fényképezett/filmre vett képek alapján ítéljük meg a valóságot, nem az alapján, amit a saját szemünkkel látunk, vagy amit a saját érzékszerveinkkel tapasztalunk. A valóság ily módon az egyes emberekben virtualizálódik, virtuálissá válik.
Tágan értelmezve tehát a virtuális valóság maga a média által közvetített világ.