- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
III.1.6. Az első nyomtatott újságok itthon
A magyar hírlapirodalom nehezen indult be, hiszen az osztrák császári politika nem akart konkurenciát a német nyelvű lapoknak. Ezért a cenzúra, ahol tudta, megakadályozta terjedésüket. Néhány példa a kezdeti időkből:
Mercurius Hungaricus: Az Esterházy Antal által kiadott kuruc lap, 1705-1711 között jelent meg, latin nyelven.
Magyar Hírmondó: Az első magyar nyelvű hírlap 1780. január 1-jén, szombaton jelent meg Pozsonyban. Alapítója Rát Mátyás evangélikus lelkész volt. A napi eseményeken kívül tudományos, statisztikai és gazdasági jellegű cikkek is megjelentek benne. Hetenként kétszer, kis nyolcrét alakban jelent meg.
A Magyar Hírmondó első száma
(Kép forrása: http://keptar.oszk.hu/025800/025811/1870_nagykep.jpg)
Magyar Kurír: A második magyar nyelvű újság volt, és egyben az első Bécsben megjelent magyar nyelvű lap. 1787-ben indította Szacsvay Sándor, és 1834-ig létezett, így a korszak leghosszabb életű magyar újságjaként tarthatjuk számon.
Pesti Hirlap: A reformkortól, 1841-től a szabadságharc bukásáig megjelenő, Kossuth Lajos által szerkesztett sajtótermék a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt, mely elsősorban a nemességhez szólt.
Az 1848-ban kivívott sajtószabadság nagy lendületet vitt a hírlapéletbe. Ekkor indult a Budapesti Híradó, Pesti Divatlap, Honderű, Életképek, ez utóbbinak egy ideig Petőfi Sándor és Jókai Mór is szerkesztője volt. Jókai indította a Esti Lapokat, Kossuth Lajos és Bajza József a Hírlapot, Vas Gereben és Arany János a Népbarát és Táncsics Mihály a Munkások Újsága című lapokat, stb.[1]
[1] Kókay – Buzinkay – Murányi: A magyar sajtó története. MÚOSZ Sajtókönyvtár. Sajtóház Lap- És Könyvkiadó, 2001.