Skip navigation

III.1.6. Az első nyomtatott újságok itthon

A magyar hírlapirodalom nehezen indult be, hiszen az osztrák császári politika nem akart konkurenciát a német nyelvű lapoknak. Ezért a cenzúra, ahol tudta, megakadályozta terjedésüket. Néhány példa a kezdeti időkből:

Mercurius Hungaricus: Az Esterházy Antal által kiadott kuruc lap, 1705-1711 között jelent meg, latin nyelven.

Magyar Hírmondó: Az első magyar nyelvű hírlap 1780. január 1-jén, szombaton jelent meg Pozsonyban. Alapítója Rát Mátyás evangélikus lelkész volt. A napi eseményeken kívül tudományos, statisztikai és gazdasági jellegű cikkek is megjelentek benne. Hetenként kétszer, kis nyolcrét alakban jelent meg.

 

A Magyar Hírmondó első száma

(Kép forrása: http://keptar.oszk.hu/025800/025811/1870_nagykep.jpg)

 

Magyar Kurír: A második magyar nyelvű újság volt, és egyben az első Bécsben megjelent magyar nyelvű lap. 1787-ben indította Szacsvay Sándor, és 1834-ig létezett, így a korszak leghosszabb életű magyar újságjaként tarthatjuk számon.

Pesti Hirlap: A reformkortól, 1841-től a szabadságharc bukásáig megjelenő, Kossuth Lajos által szerkesztett sajtótermék a korabeli ellenzék legjelentősebb orgánuma volt, mely elsősorban a nemességhez szólt.

Az 1848-ban kivívott sajtószabadság nagy lendületet vitt a hírlapéletbe. Ekkor indult a Budapesti Híradó, Pesti Divatlap, Honderű, Életképek, ez utóbbinak egy ideig Petőfi Sándor és Jókai Mór is szerkesztője volt. Jókai indította a Esti Lapokat, Kossuth Lajos és Bajza József a Hírlapot, Vas Gereben és Arany János a Népbarát és Táncsics Mihály a Munkások Újsága című lapokat, stb.[1]



[1] Kókay – Buzinkay – Murányi: A magyar sajtó története. MÚOSZ Sajtókönyvtár. Sajtóház Lap- És Könyvkiadó, 2001.